2013 októberére teljes mértékben áthárításra került a tranzakciós illeték, ami jól látható az Ilyés Tamás, Takács Kristóf, Varga Lóránt által jelzett tanulmány egyik ábráján is.
A pénzintézetek a háztatásoknak és a vállalatoknak nyújtott számlacsomagjaikban is 2013 második félévére mind a készpénzfelvétel, mind az átutalás, mind a bankkártyás fizetések esetében a tranzakciós díjat meghaladó mértékben emelték áraikat. Egy kivétel van, a vállalati bankkártyás fizetés, ahol kisebb volt a díjak emelkedésének üteme.
Az ábra jól mutatja, hogy a bankok alkalmazkodása fokozatos volt, ami nem csak a jogalkotó által nyáron módosított kulcsoknak köszönhető, hanem annak is, hogy a pénzintézeteknek a díjtételek változását 60 nappal korábban ki kell hirdetniük.
A bankok viselkedése egyébként eltérő volt a lakossági és a vállalati szegmensben. Míg a vállalatok esetén a pénzintézetek szinte egységesen a tranzakciós illeték mértékével emeltek (0,65 százalék készpénzfelvétel és 0,3 százalék bankkártyás fizetés esetén), addig a lakosságnál sokkal nagyobb volt a szórás. A vállalati díjaknál ráadásul elképzelhető, hogy a nagyobb cégek még kevesebbet fizetnek, mivel tárgyalásaik során a publikus díjtételeknél kedvezőbbek feltételeket érhetnek el.
A jegybanki szakemberek azt is megemlítették, hogy a kártyás fizetések esetén nem feltétlenül az egyes tranzakciók során fizetendő díjak emelkedtek, hanem az éves kártyahasználatért kell lényegesen többet fizetni.
A tanulmány másik fontos megállapítása az volt, hogy a jelenleg elérhető 2013 első féléves adatok alapján a tranzakciós illetékek bevezetése nem változtatta meg bankolási szokásainkat. Sőt, a második féléves, éppen ma közölt adatok gyors elemzése szerint sincsenek jelentősebb változások, sem a lakossági, sem a vállalati szegmensben. Tehát egyelőre nem igazolódtak azok a félelmek, miszerint jelentősen nőne a készpénzforgalom, vagy a vállalatok a tranzakciós illeték bevezetése miatt pénzügyi tevékenységeiket országon kívülre szervezték volna.
Újságíró kérdésre az egyik szerző, Varga Lóránt elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján más országokban sokkal gyorsabb volt az ügyfelek alkalmazkodása, igaz, azokban az országokban nem volt maximalizálva az illeték felső határa.
mfor.hu
