A forint jelentős felértékelődésének részben fundamentális, részben külső okai vannak - felelte újságírói kérdésre Karvalits Ferenc. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete javult 2006 óta, a konvergenciaprogramnak megfelelően kisebb a költségvetési hiány, javult a folyó fizetési mérleg, és ezzel párhuzamosan a külső finanszírozási igény jelentős mértékben csökkent - tette hozzá az alelnök.
Emellett a monetáris politika március-május közötti kamatemelési lépései, azaz a szigorúbb monetáris kondíciók is hozzájárultak az erősödő árfolyamhoz. A forint árfolyamsávjának eltörlése is befolyásolja az árfolyam erősödését, hiszen a döntés a monetáris hatóság mozgásterét nem korlátozza - fejtette ki az alelnök.
A külső tényezők között említette az alelnök, hogy a befektetők számára a régiós devizák vonzóbbá váltak, és ezzel együtt a befektetők kockázatvállalási készsége is megnőtt.
"Mi úgy ítéljük meg, hogy a konvergenciaprogramban rögzített költségvetési pálya szükséges, kívánatos és elérhető" - felelte egy másik kérdésre Karvalits Ferenc. A jegybank alelnöke úgy látja, hogy az idén a GDP-arányos államháztartási hiány a tervezett négy százaléknál kisebb lehet, s elérhető a jövő évre kitűzött 3,2 százalékos hiánycél is.
Arra a kérdésre, hogy a kamatemelési ciklus befejeződött-e, az alelnök nem adott egyértelmű választ, ugyanakkor kifejtette, hogy a monetáris tanács hónapról-hónapra vizsgálja az infláció alakulását befolyásoló tényezőket, s most úgy ítéli meg, hogy a kamat szinten tartása szükséges ahhoz, hogy az inflációs cél teljesüljön.
