Balog Ádám erről a Reuters hírügynökség e-mailben föltett kérdéseire adott válaszában írt. Az alelnök - akit a brit hírügynökség "Matolcsy György jegybankelnök szoros szövetségesének" nevezett - azt írta: az EKB intézkedései, vagyis a kamatcsökkentések és a likviditásbővítés következtében erősödhet a forint, vagyis olcsóbb lehet a behozatal. "Ha ennek eredményeként tovább csökken a magyarországi infláció és a magyar kockázati prémium, azzal növekedne a mozgástér a magyar monetáris politikában" - fogalmazott az MNB alelnöke.
A Reuters felidézte, hogy az MNB 2012 óta fokozatosan csökkentette az alapkamatot, amely most 2,4 százalékon áll. A hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint az MNB még most is lejjebb viheti a kamatot, akár 2,2 százalékig is.
Balog Ádám nem mondta el hol állhatnak le a kamatcsökkentéssel, de emlékeztetett rá, hogy a legújabb inflációs számok alacsonyabbak lettek, mint amennyit az MNB várt. Balog szerint a gazdasági teljesítmény is alatta van potenciális szintjének, ez pedig a laza monetáris politika folytatását teszi indokolttá.
Az MNB alelnök szerint hosszabban elhúzódó ideig csak mérsékelt inflációs nyomás várható Magyarországon. Habár néhány terméknél csökkentek a lakossági fogyasztói árak, nincs deflációs veszély, mert növekszik a gazdaság és erősödik a háztartási fogyasztói kereslet. Balog Ádám szerint év végére az infláció felemelkedhet a nulla százalékról és fokozatosan elérheti az MNB évi 3 százalékos középtávú inflációs célszámát.
Mindezek ellenére Balog Ádám aggódik a tartósan nagyon alacsony eurózónás és magyar infláció miatt, mert az gátolja a gazdasági növekedést, a monetáris politika hatékonyságát, és lassítja az államadósság csökkentésének ütemét.
Balog Ádám szerint az MNB várhatóan lejjebb viszi inflációs várakozásait és javít a magyar gazdaság növekedési kilátásain a tervek szerint következő héten megjelenő inflációs jelentésében. Az MNB június 24-én kamatdöntő ülést is tart.
MTI
