Élesítik csőrüket a héják
"Két javaslat volt a Monetáris Tanács előtt: egy tartásról és egy 25 bázispontos emelésről szóló. Végül túlnyomó többségben a tartás mellett voksoltunk" - mondta a keddi kamatdöntést követően Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. vagyis nem történt változás a múlt hónaphoz képest: megint voltak olyan tanácstagok, akik már emeltek volna a kamaton. A szeptemberi ülés jegyzőkönyvéből utólag kiderült, hogy egy hónapja Király Júlia alelnök volt az első, aki tavasz óta először már szigorított volna.
Szakemberek szerint ugyanakkor a kamat tartása nem volt meglepő, hiszen Magyarország kockázati megítélésének tartósan gyenge szintje és a forint árfolyamának romlása keresztbe tesz, ugyanis a reálgazdasági folyamatok akár kamatcsökkentést is indokolnának. A szakemberek szerint a kétféle kockázatok kioltják egymást, ezért volt várható az alapkamat tartása.
A folytatást illetően nehéz jósolni, az MNB döntéshozói ezúttal sem kívántak utalást tenni a jövőbeli kamatpályát illetően. "A következő egy év során így nem számítunk kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve kockázati felárnövekedés esetén lehetséges. A legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartását tartjuk, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek" - írta keddi elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere a kamat alakulását illetően a legnagyobb kockázatot az európai adósságválság kezelésében látja, szerinte a német álláspont várható győzelme nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira. Az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált. Magyarország ebből a szempontból különösen sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet - véli a szakember.
Infláció: tovább romlottak a kilátások
"A Monetáris Tanács továbbra is hisz abban, hogy a költségsokkok, az indirekt adóemelése kifutásával az infláció 2013-ban elérheti a 3 százalékos célt. Ugyanakkor ha a forint gyengülése tartóssá válik, akkor az további kockázatokat hordozhat" - mondta Simor a kamatdöntés után. A jegybank elnöke hozzátette: az inflációs jelentés szeptember végi publikálása óta kismértékben tovább romlottak a kilátások.
Az infláció mellett a reálgazdasági kilátások is romlottak valamelyest az elmúlt egy hónapban, az MNB továbbra is azt gondolja, hogy csak nagyon visszafogott lehet a gazdaság növekedése, a kibocsátás a következő két évben elmarad a potenciálistól. Ennek oka egyrészt a globális növekedés lassulása, másrészt a lakossági fogyasztás vártnál rosszabb helyzete, harmadrészt pedig a gyenge beruházási hajlandóság - tette hozzá. A lakossági fogyasztás alakulásával kapcsolatban Simor elmondta: szerintük a végtörlesztés rövid távon inkább negatív hatással lesz ezen a téren. A beruházási aktivitás szempontjából a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága és a minimálbér-emelés lehet negatív hatással.
"Az elmúlt egy hónapban Magyarország kockázati megítélése érdemben nem változott, azonban valamelyest növekedtek a kockázati feláraink és gyengült a forint. Ezek oka továbbra is elsősorban globális tényezőkben keresendő, kisebb részben országspecifikus tényezőkkel magyarázható" - mondta az MNB első embere.
Újságírói kérdésre Simor a sajtótájékoztatón elmondta: a jegybank november 14-én ad majd információt arról, hogy eddig mekkora mennyiségben adott el eurót a bankoknak végtörlesztés céljára, addig erről nem akarnak nyilatkozni.
Beke Károly
mfor.hu
