A bankszektor összesített mérlegfőösszege 2009. szeptember végén 28.291,5 milliárd forintot tett ki. A bankszektor eszközei a felügyelet gyorselemzése szerint a harmadik negyedévben 1,7 százalékkal zsugorodtak. A forinteszközök 1,5 százalékkal bővültek, a devizatételek pedig 4,4 százalékkal csökkentek. Az utóbbiakon belül elsősorban a svájci frankban denominált hitelek állománya mérséklődött, az euróalapúaké stagnált a harmadik negyedévben.
A bruttó hitelállomány közel 2 százalékkal - 18.997,3 milliárd forintra - csökkent a harmadik negyedévben, elsősorban a vállalati szektor és a pénzügyi vállalkozások finanszírozásának csökkenése következtében. Kisebb, de szintén jelentős visszaesés volt a külföldnek és a kormányzatnak nyújtott hiteleknél is, míg a többi hitelszegmens inkább stagnált.
A likvid eszköz/mérlegfőösszeg arány a likvid eszközök gyarapodása és a hitelállomány csökkenése miatt közel 2 százalékponttal nőtt, és - a 2007. év végi adatot is meghaladó - 18,4 százalékos szintre emelkedett.
A javuló likviditási helyzetet a 2,5 százalékponttal 155 százalék alá süllyedő hitel/betét arány is visszatükrözte; a mutató javulása annak köszönhető, hogy az ügyfélbetétek kisebb ütemben - közel 1 százalékkal - csökkentek, mint az ügyfélhitelek.
Az ügyfélbetétek csökkenése mögött a vállalati betétek 3,7 százalékos visszaesése, illetve a lakossági betétállomány 1,8 százalékos növekedése állt. A nagymértékben javuló likviditási helyzet lehetővé tette, hogy a külföldi, főként anyabanki források egy részét a finanszírozók visszavonják, ami a külföldi források 4,5 százalékos csökkenését eredményezte. Ezzel a külföldi finanszírozás mérlegen belüli aránya egy negyedév alatt 0,8 százalékponttal 28,2 százalékra csökkent.
A forrásoldal devizatartalma kevésbé csökkent, mint az eszközoldalé, ennek eredményeként 2009. szeptember végére a mérlegen belüli nettó devizapozíció 0,8 százalékponttal 10,3 százalékra csökkent.
A bankrendszer profitabilitását 2009 első háromnegyedévében alapvetően a jelentősen megnövekedett értékvesztés és céltartalék képzés határozta meg, ezek negatív hatását sem az állampapír-portfolión realizált árfolyamnyereség, sem a működési költségek csökkenése nem volt képes ellensúlyozni.
A bankszektor eredményét hosszabb távon meghatározó nettó kamateredmény mindössze 1,5 százalékkal emelkedett a tavalyi első kilenc havihoz képest. A nem-kamateredmény ugyanakkor a kiemelkedően magas bázis ellenére is több mint 7 százalékkal bővült, ami elsősorban az állampapírok értékesítésekor a csökkenő kamatkörnyezetben realizált szokatlanul magas árfolyamnyereségre vezethető vissza. A jutalékbevételek az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal növekedtek. Az első kilenc havi eredményt érdemben javította a működési költségek 9 százalékos csökkenése is, ami több mint felerészben a személyi kiadások csökkenésének, 15 százalékban pedig a marketingkiadások visszafogásának köszönhető.
Az értékvesztés és céltartalék képzés összege a portfolió minőségének romlásával kapcsolatos negatív kilátások következtében több mint négyszeresére emelkedett. A háztartások átlag alatti, kétes, illetve rossz minősítési kategóriákba sorolt hiteleinek aránya három negyedév alatt 3,6 százalékponttal 6,7 százalékra nőtt, míg ugyanez az arány a vállalati hiteleknél 2,7 százalékponttal 8 százalékra növekedett 2009. szeptember végére. Figyelemre méltó továbbá a külföldi kihelyezéseken belül a problémás tételek több mint 1,5 százalékpontos növekedése is, aminek következtében részarányuk az összes külföldi hitel 2,5 százalékára ugrott.
Mindezek hatására a szektorszintű adózott eredmény (219,5 milliárd forint) 42 százalékkal esett vissza. Az eszközarányos nyereség (ROA) a megelőző év első kilenc hónapjában kimutatott 1,97 százalékról 1 százalékra, a tőkejövedelmezőség (ROE) pedig 23,4-ről 12,7 százalékra süllyedt.
A bankszektor tőkehelyzete a harmadik negyedévben is tovább javult, a tőkemegfelelési mutató (TMM) értéke a 2009. június végi 12,3 százalékról szeptember végére 13,08 százalékra emelkedett.
MTI/Menedzsment Fórum
