Újra elővennék a kérdést
A Közgazdasági Szemle júniusi számában jelent meg Neményi Judit és Oblath Gábor tanulmánya "Az euró magyarországi bevezetésének újragondolása" címmel, ezzel kapcsolatban a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) tartott vitát pénteken a szerzők részvételével.
"A 2000-es évek elején számos elemzés készült az euróbevezetés feltételeiről, lehetséges előnyeiről és hátrányairól. Azóta viszont egyrészt nem olyan gazdaságpolitikát folytatott Magyarország, ami ehhez közeledett volna, másrészt nagyon megváltozott a világ" - vázolta fel Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács egykori tagja, a tanulmány egyik szerzője.
"Az euró bevezetéséhez való hozzáállás megváltozott: korábban szavakban közeledtünk a csatlakozáshoz, ehhez képest tavaly a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 2020-ig nem is érdemes beszélni a kérdésről" - emelte ki Oblath. Szerinte elhibázott irány az a politika, hogy a kormány egyáltalán nem akar foglalkozni a csatlakozás kérdésével. (mfor.hu szerk: úgy tűnik, Oblathék felhívása nyitott kapukat dönget, hiszen pont péntek reggel közölte rádiós interjújában Orbán Viktor, Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a jellegében teljesen megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni.)
"Bennünk is felvetődött a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben érdemes-e egyáltalán az euró bevezetéséről beszélni, amikor a közös valuta finoman szólva is gyengélkedik. A tavalyi év végén azonban már láthattuk, hova vezet a követelményeket semmibe vevő politika, ezek a feltételek nem feltétlenül ellentétesek Magyarország érdekeivel" - mondta Neményi Judit, a tanulmány másik szerzője. Emellett szerinte fontos kiemelni, hogy ma nincs olyan út, mely az eurózóna kikerülésével, a kelet felé való nyitással oldja meg a magyar gazdaság problémáit.
A feltételek teljesítése számunkra is hasznos
Oblath Gábor szerint az eurózónához való csatlakozás feltételeinek teljesítése azt jelenti, hogy a szélesen vett makrogazdasági stabilitásra kell törekedni. Most az látszik, hogy amikor például a költségvetési hiányban közeledünk a feltételekhez, akkor az infláció területén távolodunk, ezzel kellene végre leszámolni.
"Magyarországnak egyaránt érdekében áll a maastrichti kritériumok és az új EU-szabályok teljesítése, mert ez segítheti a stabilitást és a felzárkózást, melynek útjáról letértünk" - hangsúlyozta Neményi Judit. Hozzátette: nem az a szabadságharc, hogy mindennek hátat fordítunk, hanem az, hogy megpróbáljuk teljesíteni a belépés feltételeit, majd utána eldöntjük, akarunk-e belépni az akkori eurózónába. "A tanulmány nem azt vizsgálja, hogy érdemes-e belépnie Magyarországnak az euróövezetbe, hanem azt, hogy érdemes-e teljesíteni a csatlakozás feltételeit" - szögezte le.
Neményi szerint a költségvetési mutatóban látszólag közeledünk a feltétel teljesítéséhez, azonban a hiány jelenlegi csökkenésének nincs tartós strukturális hatása. Emiatt állandósul a magas magyar kockázati felár, ami ha így marad, akkor az államadósság átárazódásával fenyeget. Ráadásul a GDP-arányos államadósságot sem sikerült csökkenteni, a magas reálkamat és a gazdaság gyengesége pedig felfelé mutató kockázatokat hordoz ebben a tekintetben.
Leggyakrabban a folyó fizetési mérleg többletét említik pozitívumként a magyar gazdasággal kapcsolatban, Neményi Judit szerint azonban ez csak a véglegesen elgyengült növekedési lehetőségeinket tükrözi. "Az utóbbi másfél év magyar kormányzati intézkedései szöges ellentétben vannak azzal, amit az EU szorgalmaz. A magyar gazdaságnak ki kell szabadulnia az unortodoxia hálójából" - emelte ki a tanulmány társszerzője.
Neményi Judit szerint a tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországnak érdemes teljesíteni az eurócsatlakozás feltételeit, ha dinamikusan és stabilan akar növekedni. "Nem új céldátumra, hanem egyértelmű kormányzati elkötelezettségre van szükség, mely a feltételek teljesítését tűzi ki célul" - tette hozzá.
Kell nekünk vergődő euró?
A pénteki vitán többször szóba került az eurózóna jelenlegi válsága, illetve az, hogy a jelenlegi helyzetben érdemes-e törekednie hazánknak a csatlakozásra. "Az euróövezet egyes tagállamainak válsága nem egyenlő a közös valuta válságával, szerintem még korai temetni az eurót" - emelte ki Oblath Gábor. Szerinte a tapasztalatok azt mutatják, hogy sem a túl erős, sem a túl gyenge árfolyamon való belépés nem tesz jót egy országnak, a kettő közül a túlértékelt nemzeti deviza okoz komolyabb problémákat, Portugáliában évekig ennek volt köszönhető a gazdaság stagnálása.
"Fiskális és politikai unió nélkül nehezen lehet olyan szabályrendszert kialakítani Európában, amiben egy gazdaság rugalmasan és eredményesen tud működni. Én már 10-12 éve sem gondoltam, hogy mindenáron csatlakoznunk kell az eurózónához, és most sem gondolom azt, hogy mindenáron kint kell maradnunk. Ugyanakkor egy monetáris unió fiskális és politikai unió nélkül nem működőképes, azonban kérdéses, hogy az egyes tagállamok állampolgárai hajlandók lesznek-e feladni szuverenitásuk egy részét" - emelte ki hozzászólásában Surányi György.
"Amikor egy barátomnak azt mondtam, hogy önökhöz jövök, akkor azt üzente, hogy addig lépjenek be az eurózónába, amíg még létezik, mert utána már nehéz lesz" - mondta hozzászólásában Ódor Lajos. A szlovák jegybank igazgatóságának tagja szerint ha az eurózóna ki tud jönni a jelenlegi válságból, akkor egy erős mag fog kialakulni, Szlovákiának az az érdeke, hogy ehhez minél több régiós ország csatlakozzon.
Beke Károly
mfor.hu
