Gyors egymásutánban kétszer is említették Magyarországot az amerikai sajtóban - nem a legpozitívabb összefüggésben - gyakorlatilag disztópiaként, mint az USA lehetséges negatív jövőjeként írtak a magyar berendezkedésről.
Az Egyesült Államok történetében először van olyan, hogy az elnök és köre alapvetően semmibe veszi a törvényeket - írja Twitter-bejegyzéseiben Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász. A professzor szerint ennek egyik lehetséges kimenete az az út, ami Magyarországon megfigyelhető, olvasható a portfolio.hu-n.
Trump és Krugman (salon.com)
Krugman szerint többen tartanak attól, hogy az Egyesült Államok is olyan irányba indul el Donald Trump elnöksége alatt, mint például Magyarország Orbán Viktor vezetése alatt.
A Twitter-bejegyzésekben Krugman úgy fogalmaz, hogy az Egyesült Államokra a "magyar-stílus" várhat a civil szervezetek megfélemlítésével és degradálásával, ami az új rezsim hatalmát tartósan megszilárdítja.
Trump kritikusai ugyanakkor hiába panaszkodnak, a szenátusi vizsgálat a 2016-os választások orosz befolyásolásáról következmények nélküli pártcsatározásokba torkolltak. A sor folytatódik, magyar szemmel nézve ismerős eseményekkel: az építkezéseket, beruházásokat belengi a csalás, a korrupció gyanúja, az amerikaiak úgy érzik, hogy az elnök és rokonai egyre gazdagabbak lesznek, de a pletykákat könnyű lesöpörni, ugyanis Trump soha nem teszi közzé adóbevallását. Hogy még kevésbé legyen érdekes az egész, a 2018-as választások előtt a Wikileaks közzéteszi, hogy a demokraták is jóval a piaci szint felett részesültek befektetéseik hozamából: bennfentes kereskedelem, haveri kapitalizmus. Az eredmény: a republikánusok megtartották mind a szenátusi, mind a képviselőházi többséget.
A média is barátságosabb lesz az elnökkel. Az AT&T és a Time Warner fúziója több mint egy évig halasztódik (Ringier és Axel Springer, emlékszik még valaki? Vagy újabban Centrál Média és RTL Klub... az ellenpélda PLT és Mediaworks, ha a tulajdonos megfelelő...), mialatt a Time Warnerhez tartozó CNN minden korábbinál jobban igyekszik, hogy megfeleljen a Trump által megkövetelt fair bánásmódnak. És most figyeljenek a magyar olvasók nagyon: Frum disztópiája szerint Jeff Bezos, az Amazon alapítója megválik a Washington Posttól, az új tulajdonos pedig - egy szlovákiai (!) székhelyű befektetési csoport - megszünteti a lap nyomtatott kiadását, hogy helyi hírekre és lifestyle-tematikára koncentráljon a jövőben. Lehetetlen nem látni a Népszabadság "amerikanizált" történetét...
A sor folytatódik tovább azzal, hogy a fiatalok elfordulnak a politikától az olyan közösségi szolgáltatások felé, mint a Snapchat vagy az Instagram. Az elit közönség hüledezik, olvasótábora megmarad, mégis kritikája egyre kevésbé relváns az amerikapi politikát illetően. Ismerős? Pipa.
Az USA azonban nem változott meg annyira, amennyire sokan várták, de annyira sem, amennyire talán még többen féltek tőle: nem voltak tömeges deportálások, az illegális munkavállalók tömegei továbbra is dolgoznak az országban.
Az amerikaiak viccelődnek azon, hogy az NSA lehallgatja őket. Nem gondolják igazán komolyan, de mivel az utóbbi időben annyi kiszivárogtatás, hackelés történt, egyszerűen a józan ész is azt diktálja, hogy az emberek kétszer is meggondolják, miket írnak egy emailben vagy posztolnak a Facebookon.
Frum ezen a ponton még egyszer világossá teszi: mindez csak egy elképzelt jövő, nem biztos, hogy valóra válik, de azért hogy ne valósuljon meg, az amerikaiaknak kell tenni: a híres fékek és ellensúlyok csak egy metafora, nem egy gépezet.
Frum találóan jegyzi meg, hogy a modern állam "előnye" nem abban rejlik, hogy megvan a hatalma üldözni az ártatlanokat, hanem sokkal inkább abban, hogy van hatalma megvédeni a bűnösöket. Ahogy Larry Diamond stanfordi szociológus írta, az elmúlt 10 év “demokratikus recesszió” jegyében telt. Világszerte több demokratikus állam tűnt el vagy romlott el.
És itt jön elsőszámú példaként Magyarország, amely pontos mintáját adja, hogy mit kell csinálnia egy leendő erős embernek. Magyarország az EU tagja, aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, szabad és cenzúrázatlan az internet, választásokat is tartanak, mégis Magyarország megszűnik szabad országnak lenni
- hangzik a cikk súlyos verdiktje.
Orbán Viktor hatalma a többé-kevésbé szabad választásokon múlik, már ami azt illeti, hogy a szavazatokat pontosan számolják. A választási szabályok azért a hatalmon levőknek kedveznek, a sajtó mind nagyobb részét uralja a kormányhoz közel álló érdekcsoport, míg a független média nem részesül az állami hirdetésekből.
Frum ezután az USA előtt álló veszélyeket tekinti át, megjegyezve, hogy Trump célja egyelőre nem egy autoriter állam kiépítése, csak saját vagyonának további gyarapítása.
A szabadságot egy modern bürokratikus államban nem diktátumok és az erőszak veszélyezteti, hanem a csalás és a korrupció lassú és demoralizáló folyamata, ezt kell megértenie mindenkinek, aki aggódik vagy fantáziál a zsarnokság térnyeréséről. A szabadságot pedig az amerikai intézmények és vezetőik profizmusával, becsületességgel és integritásunk megőrzésével lehet - zárul a The Atlantic cikke.
mfor.hu