A miniszter szerint egyedülálló, hogy a kormány 29 pontos akciótervét mind a piacok, mind a közvélemény lényegében jól fogadta, ami nagyon fontos a gazdaságpolitika sikere szempontjából. Elkerülhetetlennek nevezte Martonyi János ugyanakkor a gazdasági válságot, az ennek kapcsán hozott intézkedések és döntések ugyanis mindenképpen szükségesek voltak. A tárcavezető szerint ő maga némileg derűlátóbb a HEBC jelentésénél, úgy véli, a világ már kifelé halad a válságból: elmúlt az első szakasz, amely a pénzügyi szektort sújtotta, illetve a második, amely a reálgazdaságban okozott gondokat.
Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a GDP-csökkenés és a túlzott költekezés miatt jöhet a harmadik szakasz, mivel megnőtt az államcsődök kockázata, de szerinte valószínűleg ez sem olyan jelentős veszély, mint ahogyan azt eredetileg jósolták. "Nem szabad az EU-t leírni a lassabb gazdasági növekedés ellenére sem" - figyelmeztetett a miniszter, hangsúlyozva: Európa erőssége a sokszínűség, amit Magyarország soros elnöksége alatt is hangsúlyozni kíván majd. A 2011 első felében esedékes magyar elnökség "hatalmas kihívás és lehetőség is egyben" - mondta Martonyi János. Hozzáfűzte: egy olyan, kulcsfontosságú időszakban kerül rá sor, amely meghatározhatja az EU következő éveit, sőt, évtizedeit is: életbe lépnek a Lisszaboni Szerződés intézményi változásai, előtérbe kerül a növekedést és versenyképességet ösztönző úgynevezett EU 2020 stratégia, a gazdaságpolitikák koordinációjára való törekvés pedig már a gazdasági kormányzás felé tett lépésként értelmezhető.
A miniszter hangsúlyozta: mivel Magyarország után Lengyelország lesz a következő soros elnök, egy évig új közép-európai tagok irányítják majd az uniót. "Idén Magyarországon egy százalékos gazdasági növekedést várok" - válaszolta az MTI kérdésére Martonyi János, reagálva arra, hogy a tanács éves jelentésében elhúzódó recessziót, nulla százalékos vagy inkább negatív növekedést jósolt 2010-re. A kérdéshez fűzve a külügyminiszter túlságosan szigorúnak ítélte az Európai Unió által Magyarország számára 2011-re kitűzött 3,0 százalék alatti, pontosan 2,8 százalékos államháztartási hiánycélt, miközben az EU 27 tagjából alig néhány képes a 3,0 százalékot is teljesíteni.
Magyarország gazdaságpolitikáját az átláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak és a megbízhatóságnak kell jellemeznie - vélekedett a miniszter. A fő cél a versenyképesség növelése. Martonyi János kiemelte: rendkívül fontos a kis- és középvállalkozások támogatása, mivel ez a szektor minden szempontból elmarad az EU-átlagtól. Több más ország is ezt a szektort erősíti a válság során hozott intézkedéseivel - emlékeztetett. Rendkívül komoly problémának nevezte a politikus a korrupciót, amelynek visszaszorítása érdekében nem történt előrelépés az elmúlt nyolc évben. Holott nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos a korrupció elleni harc - tette hozzá. A jelentésről szólva a külügyminiszter megjegyezte: az a hagyományoknak megfelelően ugyan egy adott évről szól, de "stratégiai jellegű, hosszú távú" gondolkodásmódot tükröz. Magyarországnak is egy átfogó, hosszú távú jövőképre van szüksége, amelyet az egész ország követni tud - tetet hozzá a tárcavezető.
Üdvözölte, hogy a HEBC szakít azzal a sokfelé elterjedt vélekedéssel, amely szerint az Egyesült Államok domináns pozícióját a közeljövőben egy másik ország veszi át. A miniszter szerint ugyanis a világban zajló lassú geopolitikai és gazdasági átrendeződés eredményeként többpólusú rendszer jön létre, amelyet az együttműködés, a párbeszéd és a globális kockázatok ellen alkalmazott globális szabályozás jellemez majd. Nem veszélyezteti az uniós soros elnökség sikeres lebonyolítását a jelenlegi belga belpolitikai helyzet, az ügyvivői kormány is elkötelezett az eredményes szerepvállalás mellett - mondta Pierre Labouverie, Belgium budapesti nagykövete a jelentés bemutatóján. Hozzátette: az EU mindig is nagyon fontos volt az uniós alapító tag Belgium számára, amely ezúttal már tizenkettedszer tölti be a soros elnöki pozíciót, így komoly tapasztalattal rendelkezik.
Belgium július elsején vette át Spanyolországtól az unió féléves soros elnöki tisztét. Az országban előre hozott választásokat tartottak június 13-án, és ennek nyomán hosszas koalíciós egyezkedésekre kell számítani. Az új kabinet megalakulásáig ügyvivői kormány irányítja az országot. Pierre Labouverie országa uniós programjából öt lényegesebb témát emelt ki: a válságkezelést, a társadalmi-gazdasági helyzet javítását, a környezetvédelmet, a biztonságpolitikai és igazságügyi kérdéseket, valamint az EU bővítését. A nagykövet párhuzamot vont Magyarország és Belgium helyzete között: mindkettő kis nyitott gazdaság, amely erősen függ kereskedelmi partnereitől, és mindkét állam fő partnere Németország.
MTI/Menedzsment Fórum
