A külügyminiszter a Debating Europe című internetes oldalon megjelent interjúban erre friss példaként a csatlakozási szerződés aláírásáig a legutóbbi EU-csúccsal eljutott Horvátországot említette, de leszögezte, hogy régi dilemmáról van szó. A különböző bővítési hullámok idején ez a kérdés többször felvetődött, de a válasz ma is ugyanaz. Legalább 4-5 ízben a két folyamat egyértelműen párhuzamosan zajlott.
A horvát példa mutatja a legjobban, hogy a bővítési folyamat most sem állt le, a nemzetközi gazdasági válság miatt sem. De a politikai üzenet a konkrét döntésektől függetlenül is az, hogy a folyamat folytatódik - szögezte le Martonyi János.
Egy kérdés kapcsán megerősítette azt a véleményét, hogy egy napon Törökországnak is az unió tagjává kell válnia, bár a tárgyalások lassan zajlanak, és a folyamat kockázatokat is magában foglal. Úgy vélte, a EU-nak is érdeke lenne, hogy Törökország belül legyen, ne kívül.
Kiemelte azt is, hogy Ukrajna tagja az európai országok családjának, és uniós perspektívával rendelkezik. Az azonban az ország saját döntése, hogy milyen gyorsan és milyen közel jut az unióhoz.
Szó esett az internetes interjúban Szíriáról is. Martonyi János kifejtette, hogy a helyzet morális szempontból közelítve nem különbözik a korábbi líbiaitól, de sok más szempontból, például regionális megközelítésben, katonai szempontból, a rendezésre adódó lehetőségek szempontjából igen, és a politikai következményeket tekintve is. A katonai opció ki van zárva, tehát más megoldásokat kell keresni - válaszolt a külügyminiszter az ezzel kapcsolatos kérdésre.
MTI
