A résztvevő 91 pénzintézet az EU bankpiacának a 65 százalékát fedi le. Magyarországon az OTP Bankot és az FHB Jelzálogbankot vonták be a vizsgálatba, a Magyarországon is tevékenykedő európai bankcsoportok közül a holland ING Bank, a belga KBC és a Dexia, a francia BNP Paribas, az osztrák Erste és a Raiffeisen, az olasz Unicredit és az Intesa Sanpaolo, a német Commerzbank, a Bayerische Landesbank és az WestLB AG is a vizsgáltak között volt.
Az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek (IFRS) szerint összeállított konszolidált adatok alapján mind az alap-, mind a pesszimista forgatókönyvek alapján is jól állták a megmérettetést. A teszt magyarországi lebonyolításában közreműködő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) értékelése szerint a teszten való sikeres részvétel nagymértékben hozzájárulhat a magyar bankokkal kapcsolatos bizalom erősítéséhez. Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a magyar bankok a Bázel-II. előirásokban szereplő 4 százalékos szabályozási minimumnál 50 százalékkal szigorúbb követelményeknek is igen jól megfeleltek. A tesztben résztvevő 2 magyar bank a hazai eszközállomány több mint 50 százalékát képviseli, ez mutatja a hazai bankrendszer stabilitását.
Az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) által koordinált pénzintézeti terhelési próba, az úgynevezett stressz-teszt célja azt volt, hogy megvizsgálják az európai bankrendszernek a lehetséges jövőbeni sokkokkal szembeni ellenálló képességét. A stressz-teszt a 2009. évi tényadatokból kiindulva a 2010. és 2011. évekre vonatkozóan három lehetséges forgatókönyv alapján vizsgálta meg a bankok alapvető tőkéjének (Tier 1 capital), illetve alapvető tőkemegfelelési mutatójának (Tier 1 ratio) alakulását. Az alapforgatókönyvet viszonyítási alapként definiálták, és emellett felállítottak egy pesszimista makrogazdasági forgatókönyvet. A harmadik a pesszimista forgatókönyv módosított változata volt, ahol az Európai Gazdasági Térség összes államát érintő párhuzamos egyedi sokk bekövetkezését is feltételezték. A stressz-teszt a jelenlegi 4 százalékos szabályozási minimumnál 50 százalékkal magasabb, 6 százalékos elvárt értéket állított be az alapvető tőkemegfelelési mutatóra. Ez nem tekinthető szabályozási célnak, de megfelelően biztonságos szint a bankok tőkeellátottságának megítéléséhez.
Mind az OTP Bank, mind az FHB Jelzálogbank stabilan az elvárt szint felett teljesített. A legszigorúbb stressz szcenárióban az OTP Csoport Tier 1 rátája 16,2 százalékos szinten állna 2011 végén, ami több mint négyszerese a jelenlegi 4 százalékos szabályozói minimum szintnek. Az FHB esetében a becsült konszolidált alapvető tőkemegfelelési mutató a 2009. év végi 8,6 százalékhoz képest 2011-re 10,8 százalékra módosulna, míg a szuverén sokkal kiegészített legszigorúbb forgatókönyv alapján 10,6 százalékot tenne ki.
A Magyar Nemzeti Bank megelégedéssel vette tudomásul a stressz-teszt eredményeit. A jegybank - a közleménye szerint - fontosnak tart minden olyan elemzést, ami hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához. Az MNB is kiemeli, hogy az eredmények szerint a két érintett magyar bank, az OTP Bank Nyrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkemegfelelése stabilan és magasan a kritikus érték felett marad a szimuláció teljes, 2011-ig tartó horizontján, méghozzá akár a legpesszimistább, európai szuverén sokkal kiegészített szcenárióban is.
Mi lenne, ha?
A terhelési próba eredménye nem előrejelzés, hanem a "mi lenne, ha?" kérdésre válaszoló elemzés, amely az európai bankok tőkemegfelelési, kockázatviselési mutatóinak felügyeleti osztályzását segíti. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa már decemberben úgy foglalt állást, hogy "az állami támogatást és a profitot tőketartalék felhalmozására, és nem pedig az osztalék vagy az illetmények növelésére kell fordítani" a bankoknál: ehhez az elvhez vártak információt a mostani bankvizsgálattól.
A stressz-teszt rosszabb forgatókönyvei kettős mélypontú recessziót feltételeztek Európában, abból kiindulva, hogy a makrogazdasági számok mind 3 százalékponttal rosszabbul alakulnak idén és jövőre, mint az Európai Bizottság tavasszal jósolta, és ehhez még szuverén adósságtörlesztési sokkok is járulhatnak. Egy bizonyos bank akkor "bukott meg" a vizsgán, ha az úgynevezett Tier 1 hat százalékos tőkemegfelelési arányt nem tudta teljesíteni a kintlevőségekhez képest. Ezen forgatókönyvek valószínűsége a CEBS szerint húsz évben egy lehet. Ezzel az európai stressz teszt szigorúbb volt, mint az amerikai, amelynek forgatókönyvei akár minden hét évben előfordulhatnak.
A teszten elbukott európai bankoknak nem kell kétségbe esniük: először is saját forrásokat vehetnek igénybe, új részvénykibocsátással, vagy vagyonrészek eladásával vonhatnak be friss tőkét. Azon bankok, amelyeknek saját erőből ez nem megy, a kormányok segítségével javíthatják a tőkemegfelelési mutatót. Végül utolsó mentsvárként az európai mentőernyő, vagyis a válságalap is segíthet. Mint Olli Rehn európai pénzügyi biztos közölte: szükség esetén az európai megmentési alapból is segíthetik a pénzügyileg gyengének bizonyult bankokat.
MTI/Menedzsment Fórum
