A jegybank elnöke rámutatott: az MNB 2010 óta folyamatosan korrigálta a korábban elkövetett hibákat, eközben választ adott a kihívásokra.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság növekedése 2002-2010 között sokkal alacsonyabb volt a visegrádi országok átlagánál, és a költségvetés sem volt egyensúlyban. Ennek fő okát Matolcsy György a túlzott mértékű fogyasztásban és eladósodottságban látta, hozzátéve, hogy ugyanakkor a magas költségvetési hiány miatt fenntarthatatlanná vált az adósságpálya.
2010 után a strukturális reformokkal sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot - szögezte le Matolcsy György.
A jegybank is hozzájárult a költségvetési megtakarításhoz - emelte ki az MNB elnöke. Jó hatással van a kamatkiadásokra a monetáris könnyítés és az önfinanszírozási program, csökkentek a rövid és hosszú lejáratú hozamszintek, amivel nagy összegű megtakarítást ért el a kormány. Ezt a pénzt befektetésekre, vagy az államadósság további csökkentésére is fordíthatja - ismertette.
Matolcsy György beszámolt arról, hogy a kamatcsökkentési ciklus mérsékelte a jegybanki inflációs cél alullövésének mértékét, és érdemben hozzájárult a gazdasági kibocsátás szintjének emelkedéséhez. A konkrét eredmények között említette a banki hitelkamatok mérséklődését, az állampapírpiaci hozamok csökkenését, ami támogatja az árstabilitási cél elérését, élénkíti az exportot, és a belső keresletet.
A jegybankelnök szerint amennyiben teljesülnek a jegybanki előrejelzésekben szereplő feltételek, az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása támogatja az inflációs cél középtávú elérését, és a tervezett mértékben ösztönzi a reálgazdaságot.
Kitért arra, hogy a strukturális reformok eredményeképp az Európai Bizottság 2013-ban megszüntette a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben, amelyet rögtön az unióba belépése után indítottak.
Az előadás végén a párizsi klímacsúccsal kapcsolatos kérdésre válaszolva Matolcsy György elmondta: nagy hangsúlyt kell helyezni az energia-megtakarításra. A fenntartható jövő érdekében új iparágak, programok kellenek, amelyek növelik az ország versenyképességét is a nagyobb energia-megtakarításon keresztül - hangsúlyozta.
MTI