Már januárban felcsendültek a sajtóban azok a hangok, melyek az idei költségvetés kockázatait taglalták. A kormány a kedd délelőtt ismeretett konvergencia programjában kiemeli, hogy az idei év első három hónapjában a pénzforgalmi adatok kedvezően alakultak. Ahogy, azt az mfor.hu is megírta, a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes hiánya az éves előirányzat 56 százalékát érte el az első negyedévben, ami több évre visszamenőleg a legalacsonyabb teljesülési arány. Ennek ellenére vitathatatlanul körvonalazódnak olyan kockázatok, melyeket figyelembe kell venni.
164 milliárd forint kieshet az adók és járulékok miatt
Ahogy azt Varga Mihály a sajtótájékoztatón is elmondta, a pénzügyi tranzakciós illetéknél az eddigi befizetések elmaradnak az időarányosan várttól. Ennek oka, hogy a piac rendkívül gyorsan reagált a változásra, és például számlaösszevonásokkal válaszoltak az ügyfelek az új "sarcra". Emiatt 80 milliárd forint lehet a költségvetésből kieső összeg, vagyis az előirányzat 26,6 százaléka nem folyik be a büdzsébe, hacsak a kormány nem tesz valamit. Eredetileg egyébként 301 milliárdos bevételt remélt a kabinet a bankokat és a Magyar Államkincstárt (MÁK) terhelő illetéktől.
Szintén kiesést okoz az, hogy az Európai Bizottság nem engedélyezte hazánknak a sertéságazatban a fordított adózás bevezetését, ami így 10 milliárdos lyukat üt az idei büdzsében. Ennél viszont jóval nagyobb tételt jelent a kisadókhoz kapcsolódó kiesés. A kisvállalati adózás és a kisadózás hatálya alá ugyanis a reméltnél alacsonyabb a bejelentkezők száma, pedig az idei költségvetésben a kisadóból 74,3, míg a kisvállalati adóból 130,2 milliárd forintos bevétel szerepel. Ám ez mégis pozitív kockázatként értékelhető, hiszen azok a vállalkozók, akik nem választják az új adózási formák valamelyikét, a korábbi szabályok szerint magasabb adóterhelés mellett fizetnek. Vagyis ez túlkompenzálja a kiesést.
A konvergencia program szerint a bázishatás és a makrogazdasági folyamatok hatása az áfa bevételnél is megmutatkozik, és a tervezett 2953,2 milliárdnál a fordított áfa miatti 10 milliárdos kiesésen felül még 60 milliárddal kevesebb folyhat be a büdzsébe idén.
Nem jelentős tétel, de a benyújtott bevallások alapján a kormány úgy látja, a várt 60 milliárd forintnál pár milliárddal kevesebb folyhat be a közműadóból is.
Összességében az eredményszemléletű adó- és járulékbevételek elmaradása - a fenti hatásokat is figyelembe véve - elérheti a GDP 0,6 százalékát. Vagyis 164 milliárd forint eshet ki.
A kieső bevételekre a fedezetet a 400 milliárd forintos biztonsági tartalék jelenti. Varga Mihály szerint a fenti tételek mellett is maradna még annyi az Országvédelmi Alapban, hogy az év hátralévő részében biztonsággal tudják menedzselni az idei évet.
Van, ahol megtakaríthat a kormány
Korábban a kormány azzal számolt, hogy az IMF-megállapodás jelentősebb megtakarítást eredményezhet a kamatkiadásokban a kedvezőbb hozamkörnyezet miatt. A jelenlegi hozamfeltétek mellett azonban megállapodás hiányában is jóval alacsonyabb kamatkiadással lehet számolni, mint a költségvetés készítésének idején. Ezzel kapcsolatban az mfor.hu már végzett egy kalkulációt és számításaink szerint akár 100 milliárdos "pozitív lyuk" is lehet büdzsében a kamatkiadások vártnál alacsonyabb szintje miatt. A konvergencia program ugyanakkor nem tartalmaz változtatást a költségvetésben elfogadott számokhoz képest. Vagyis míg 2012-ben a kamatkiadások a GDP 4,2 százalékát tették ki, a konvergencia program táblázata szerint idén ez 4,1 százalékra mérséklődhet (bővülő nominális GDP mellett), míg 2014-ben már 3,8-ra csökken.
Emellett a tervezettnél alacsonyabb lehet Vargáék szerint a lakásépítési támogatás 50 milliárd forinttal, a korhatár előtti ellátások kiadása 35 milliárd forinttal és a bérkompenzációra fordított kiadás 20 milliárd forinttal lehet kevesebb a költségvetésben tervezettnél. (szerk.: korhatár előtti ellátásokra összesen az idei büdzsében 283,3 milliárd forintot irányoztak elő).
Emellett a helyi önkormányzatok egyenlege is kedvezőbben alakulhat. 2013-ban sor kerül az 5000 fő feletti települések adósságának állam általi (differenciált) átvállalására. Ennek is köszönhetően az önkormányzati alrendszer egyenlegében a GDP 2 százalékát meghaladó többlet keletkezik ebben az évben. Az önkormányzatok egyenlege azonban nem csak az adósságátvállalás, hanem a 2012. évi folyamatok bázishatása következtében is a GDP 0,2 százalékával javulhat.
Azt a fejezet végén azért megjegyzi az NGM, hogy amennyiben az év hátralévő részében a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alapján mégis szükségesnek látszik, a kormány készen áll további lépések megtételére a hiánycél megvalósítása érdekében.
Székely Sarolta
mfor.hu
