Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Figyelőnek adott interjújában kifejtette, hogy a hazai jegybank úgy tudott végrehajtani monetáris lazítást, hogy közben nem duzzadt fel, sőt csökkent az elmúlt években.
Matolcsy György
Az elnök szerint a központi bank intézkedései – így a kamatcsökkentési ciklusok és a Növekedési hitelprogram - 2013 és 2016 között közel felét adták a hazai gazdasági bővülésnek. Az alacsonyabb kamatok ráadásul 2013 óta 1 600 milliárd forintos kamatmegtakarítást jelentettek az államnak.
Matolcsy György megerősítette a korábbi kommunikációt, miszerint a jegybank 2019 közepére várja a 3 százalékos inflációs cél elérését, ehhez azonban mindvégig szükséges az alapkamat történelmi mélyponton, és a bankközi kamatok nulla százalék körüli szinten tartása, és a hosszú lejáratú állampapír-piaci hozamok leszorítása.
A jegybank elnöke szerint nem lehet hátradőlni, a tartós és fenntartható felzárkózás eléréséhez versenyképességi fordulatra is szükség van, legalább 2-3 százalékkal kellene meghaladni az utolérendő térség növekedési ütemét.
Noha az egykulcsos adó bevezetése Matolcsy György gazdasági miniszteri időszakához kötődik, az mégis újdonságnak hat az elnök nyilatkozatában, hogy a jegybank szorgalmazza a személyi jövedelemadó további csökkentését. Más kérdés, hogy a 10 százalék alatti szja kulcsról korábban Orbán Viktor miniszterelnök többször megemlékezett, mint elérendő cél.
Az MNB elnöke szerint az eurót akkor lehet majd bevezetni, ha szűkebb lesz a rés az eurózóna, és a hazai gazdaság teljesítménye között, így a zónán belül is töretlen maradhat a gazdaság fejlődése. A jegybankelnök leszögezte, hogy továbbra sincs forint árfolyamcéljuk, a stabil árfolyam az optimális, ezt sikerült elérni az elmúlt években, és ezt kell tartani.
mfor.hu
