Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács keddi ülésén, így a ráta változatlanul 0,90 százalék. A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt.
A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalékpontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék.
Nem volt meglepetés
"A lépés összhangban van a várakozásokkal, a piac egybehangzóan tartásra számított" - kommentálta a döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember elmondta, hogy nincs olyan körülmény, amely az esetleges változtatás mellett szólt volna. Az infláció is a várakozásoknak megfelelően alakul, a nemzetközi hangulat is inkább a változatlan kamatszintet támogatja. A fejlett országok jegybankjai közül az Európai Központi Bank és a Bank of England is laza monetáris politikát folytat a gazdaság élénkítése érdekében, az amerikai Fed pedig továbbra is halogatja az esetleges kamatemelést. Mindezek szintén a szintén a tartás mellett szóltak. Németh Dávid elmondta, nincs változás a monetáris politikában, a korábban már ismertetett - nem konvencionális eszközöket alkalmazó - forgatókönyvet követi az MNB.
Augusztusban már csak egyszer lehet a három hónapos betétbe helyezni a pénzt, várhatóan szeptemberben jelentik be, hogy október végétől mekkora összeget lehet maximálisan elhelyezni a három hónapos betétekben. Ezeknek a lépéseknek a lényege, hogy a jegybank kiszorítsa a pénzt a három hónapos betétekből - így a kamat módosítása nélkül lazulnak a monetáris feltételek. A szakember hozzátette: amíg a nem konvencionális intézkedések pontos hatása nem látható, addig nem valószínű, hogy az MNB hozzányúlna a kamathoz, vélekedett Németh Dávid.
A defláció miatt léphet az MNB?
A döntésre reagálva az Equilor elemzői úgy vélik, a következő hónapokban kiderül, milyen stratégiával reagál majd a magyar jegybank a kialakult helyzetre. A továbbra is alacsony belső és importált inflációs nyomás mellett hazai devizánk erősödik és a piac által kulcsfontosságúnak tekintett 307-310-es szint áttörésével kísérletezik. Emellett bár a második negyedéves GDP adatok már fellendülést mutattak az első negyedév visszaeséséhez képest, az éves GDP prognózis teljesítéséhez kifejezetten erős növekedésre lenne szükség az év második felében.
Júliusban év/év alapon -0,3 százalék volt az infláció, a negyedéves évesített maginflációs árindex pedig stabilan 1,3 százalékon áll. A dezinflációs folyamatok következtében az infláció messze elszakadt az MNB 3 százalékos (plusz/mínusz toleranciasáv) céljától és az MNB is fokozott figyelmet fordít az eurozónából érkező külső deflációs nyomásra, amely belső keresletélénküléssel mostanáig még nem volt kiegyensúlyozható. A következő két hónapban az egy évvel ezelőtti olajáresés kikerült az indexből, valamint jövedékiadó-emelés is felfelé hajtja majd az árakat. A nagy kérdés, hogy ez a két hatás elegendő lesz-e ahhoz, hogy ismét 1 százalék fölé kerüljön az éves alapú emelkedés, már csak azért is, mert a jövő évtől tervezett járulékcsökkentés feltételezhetően ismét dezinflációs hatású lehet az Equilor elemzői szerint.
A GDP növekedést is támogatni kellene
A másik aggodalomra okot adható faktor a jegybank számára a GDP tervezett növekedési üteme. A második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt, az első negyedéves 0,9 százalékos a korábbiaknál sokkal gyengébb éves alapú teljesítmény után. Ahhoz, hogy a kitűzött 2,5 százalékos kormányzati cél tartható legyen 3 százalék felett kell, hogy alakuljon a július-december időszak. Hogyan tud ehhez a monetáris politikai hozzájárulni?
A jegybank közleménye szerint "az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményez, ugyanakkor a növekedés újbóli gyorsulása és a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatása a záródás irányába hat”. A Tanács arra számít, hogy a javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés várható élénkülése a fogyasztás oldaláról támogatja majd gazdaság növekedését. Ugyanakkor augusztusban idei mélypontjukra estek vissza a gazdasági várakozások és a lakosság fogyasztással kapcsolatos nézetei is romlottak havi összehasonlításban. A lakosság a következő egy évre vonatkozóan saját várható pénzügyi helyzetét, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségeit, valamint a várható megtakarítási képességét is az előző hónaphoz képest rosszabbnak ítélte meg.
Mindez azért fontos, mert az inflációs célkövetést alkalmazó modern jegybankok, így az MNB is, egyszerre igyekeznek az inflációra és a gazdasági kibocsátás alakulására hatást gyakorolni. Ebben a monetáris transzmissziós mechanizmus nyújt segítséget..A széleskörűen ismert kamat és árfolyamcsatorna mellett, az eszközárak, a hitelek piaca és a gazdasági szereplők várakozásai is közvetítik a szükséges impulzusokat,
Nulla közeli kamatszint mellett, jelentős folyó fizetési mérleg többlettel az első két, fő csatorna működési hatékonysága korlátozott, a jegybank az elmúlt években egyre inkább a hitelek piaca és az eszközárak felé fordult. A devizahiteles rendezés és a mostanra befejezett NHP program is a transzmissziós mechanizmust igyekezett befolyásolni, most pedig a várakozások befolyásolása a kihívás.
mfor.hu/MTI
