Orbán Viktor korábbi felkérésére készítette el a nemzetgazdasági miniszter a múlt pénteken nyilvánosságra került növekedési tervet, amely a magyar gazdaság beindulását lenne hivatott elősegíteni. Az amúgy terjedelmes anyagban a növekedést alátámasztó számok és kalkulációk ugyanakkor elvétve is alig találhatók. Helyette pontos képet kaphatunk az iparunk elmúlt időszakáról, az egyes ágazatok közelmúltbeli és aktuális helyzetéről, kiderül az is, hogy a nagyvállalatok földrajzilag a nagyobb városok köré összpontosulnak, a jövőre vonatkozóan pedig hangzatos szófordulatokkal ecseteli a miniszter a szép új jövőt. "A Magyar Növekedési Terv célja nem pusztán a gazdaság motorjainak beindítása, a gazdaság fejlesztése, hanem kiemelt célként jelenik meg, hogy földrajzi adottságainkat kihasználva hazánk regionális centrummá, regionális gazdasági csomóponttá váljon" - olvasható a dokumentumban.
A minisztérium szerint hazánk a 21. század első felében három régi-új integrációs övezetbe is bekapcsolódhat, így Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően a jövőben egyszerre lehet az ázsiai növekedési zóna, a nyugat-európai övezet kapuja és az észak-déli irányban húzódó borostyánút meghatározó szereplője.
A hegymászók csoportjában vagyunk
A tervezet hangsúlyozza, hogy a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol jövőre, viszont ennek várhatóan szükséges felülvizsgálatára alig találni utalást, pedig korábban már Matolcsy is elismerte, hogy 0,5 és 1 százalék közötti lehet a gazdasági növekedés. Mindössze annyit írtak, hogy a romló külpiaci konjunktúra alapján, miután a francia és a német kormány is felülvizsgálja az előrejelzését, a 1,5 százalék korrekcióra szorulhat. A kormány szerint a gazdaság hosszú távú egyensúlya csak a növekedés és a foglalkoztatottság egyidejű bővülésével biztosítható. Ennek ellenére a dokumentum sérelmezi azt, hogy a növekedést ma már csak GDP-ben mérik, és figyelmen kívül hagynak olyan jelentős tényezőket, mint például a tudás, a szakértelem, az életminőség. A tudásra épülő növekedés alapján ugyanis a kormány úgy véli, hazánk a Hegymászók csoportjába tartozik, vagyis azok közé, akik a leggyorsabban fejlődnek: az ázsiai országok közül Malajziával, Szingapúrral, Tajvannal, európai országok közül pedig Lengyelországgal és Csehországgal szereplünk ebben a csoportban.
Versenyképesség javítása
A dokumentum részletezi, hogy Magyarország jelenleg az IMD versenyképességi rangsorában jelenleg a 47. helyen, a Világgazdasági Fórumnál a 48., a Világbanknál pedig az 51. helyen áll. A minisztérium elképzelése az, hogy a növekedési tervben szereplő álmok elérésével három év alatt 10-14, 5 év alatt pedig 19-32 helyet javítsunk a fentebb említett helyezéseinken.
Újraiparosítás és exportmaximalizálás
Matolcsyék úgy vélik, a növekedés egyik kulcsa az újraiparosításban rejlik, bár nem meglepő módon a konkrét lépések leírásában szűkölködik az iromány, hiszen a kis- és középvállalkozások támogatása, az adminisztrációs terhek, a fogyasztást terhelő adók csökkentése és infrastruktúra fejlesztése mellett hasonló, már ismert és a kormány által sokat hangoztatott pontokat ismertet. A dokumentum szerint az ágazati súlypontokat többek között a járműipar, az elektronika és a feldolgozóipari szektorok, logisztika, élelmiszeripar, turizmus jelenthetik, de még több más szektor is említésre került, mint kiugrási lehetőséget jelentő pont.
A külgazdaságot érintően megtalálható az első konkrét elképzeléseket tartalmazó táblázat is a dokumentumban, melyből kiderül, hogy 2015-ig több milliárddal szeretnék bővíteni az exportnövekedést (71 milliárd euróról 120 milliárdra), a kihelyezett tőkeállományt pedig 16 milliárd euróról 25 milliárdra növelnék többek között. A külgazdasági stratégiaként ismertetett elképzelések részét képezi a külföldi befektetők magyarországi beruházásainak ösztönzése, a hazai vállalkozások nemzetközi piacokon való megjelenésének elősegítése is - miközben az exporttevékenységet a maximumra pörgetné a kormány, az ország importkitettségét csökkentené annak révén, hogy a magyar termékek kerülnének a piacra, aminek már csak a megvalósítása kérdéses.
A Külgazdasági Stratégia négy irányú célkitűzésre épül földrajzi szempontból: erőteljes keleti nyitás, Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködés, Visegrádi és Nyugat-Balkáni együttműködés, valamint erős rácsatlakozás a nagy európai exportőrökre.
Újabb nevek, újabb tervek
A dokumentumban Matolcsyék újabb, földrajzi régiókra épülő cselekvési terveket vázoltak fel, melyek a korábbiakhoz hasonlóan szintén kevés konkrétumot tartalmaznak, melynél már csak az azt alátámasztó kalkulációk vannak még kisebb arányban. Az elképzelések alapján megvalósulhatna a győri vízió az Audira alapozva, a Kecskeméti Program a Mercedes gyárra épülve, Komárom pedig a Nokiának köszönhetően a Duna menti innovációs tengely egyik központja lehet. Ha a vitaanyag ebben a formában elfogadásra kerülne, akkor Ózdon a Rombauer-terv hozná meg a fellendülést, melynek egyik pontja az lenne, hogy a német, kazángyártással foglalkozó Polytechnnik GmbH egy zöldmezős beruházás keretén belül 1,6 milliárd forintot fektetne be egy 5 hektáros területet elfoglalva. Ugyanitt az egykori acélgyártásra alapozva Ipari örökségvédelmi Program valósulna meg a kohászat ipartörténetének interaktív bemutatásával, az egykori acélmű épületében pedig szabadtéri színpadot alakítanának ki.
A konzultációs anyag a fentieken kívül ismerteti még a Wekerle Tervet is, melynek "elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési érdekeinek szolgálata azon keresztül, hogy hozzájárul annak Kárpát-medencén belüli pozícióinak erősítéséhez. A cél elérése érdekében törekszik a szomszéd országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítésére, és közösen támogatható gazdaságfejlesztési területek azonosítására".
Terv az erdélyi magyaroknak is
A Mikó Imre Tervvel a kormány már az erdélyi magyarságra is szeretne építeni, hiszen sajátos és előnyös gazdaságfejlesztési pozícióval rendelkeznek. "Az erdélyi magyarság lehet az a gazdasági híd, mely összeköti a romániai és a magyarországi gazdasági életet. E különleges pozíció mind a saját, mint a román, mind az anyaországi gazdaság gyarapodását szolgálja. Erdély, a romániai magyarság szempontjából legfontosabb régió gazdaságilag erős nemzetiségekkel és többségi nemzettel, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt Kelet Svájcává, Románia gazdaságának dinamikus motorjává és Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé válhat" - olvasható a dokumentumban. Ennek keretén belül nem lenne szó másról, mint 2020-ig kidolgozott lépésekről, melyek az erdélyi magyarok által irányított önálló tervezési folyamatot jelentenék. Cél az erdélyi magyarság gyarapodása, a nemzeti összetartozás és az összmagyar együttműködés erősítése lenne.
A fentiek mellett a minisztérium a népesedés növelését, a magyar lakosság egészségügyi állapotának javítását, a polgári és közösségi bizalom helyreállítását is fontos résznek tartja a növekedés eléréséhez. Utóbbira azért is van szükség, mert a dokumentum szerint "a közbizalom állapotát jellemzi, hogy pontosan azokkal a foglalkozásokkal szemben drámaian alacsony az átlagember bizalma, amikben pedig nagyon fontos lenne bíznunk: a parlamenti képviselőkkel szemben, akikre a sorsunkat meghatározó döntéseket ruházzuk át, a bankárokkal szemben, akikre a pénzünket bízzuk, és az újságírókkal szemben, akiktől pedig hiteles tájékoztatást várnánk el".
Székely Sarolta
mfor.hu
