A Capital Economics szerint több alapos ok is van annak feltételezésére, hogy a hivatalos hitelezők és Görögország megállapodása nem vet véget a görög válságnak. Ezek egyike a ház szerint az, hogy minden olyan hét, amelyet Görögország a tőkekorlátozások hatálya alatt tölt - miközben a görög gazdaság teljesítménye ismét zsugorodik -, csökkenti az egyezség életképességének esélyeit. Ha a görög bankok ki is nyitnak hétfőn, a pénzkivételre megszabott korlátozások valószínűleg még hosszú ideig érvényben lesznek, és ez önmagában nagyon negatív hatást gyakorol a görög gazdaság aktivitására.
Jelenlegi, lefelé módosított előrejelzésük az, hogy a görög hazai össztermék (GDP) az idén 3 százalékkal csökken, azonban ennél "sokkal rosszabb" teljesítmény sem kizárható.
A cég szerint mindez arra vall, hogy a megállapodásban szereplő költségvetési célok - amelyek alapján szilárd gazdasági növekedéssel kellene jelentős elsődleges többleteket elérni a görög államháztartási egyenlegben - teljesen megvalósíthatatlanok. Ráadásul vannak a megállapodásnak egyéb, kifejezetten ingatag elemei is, például az 50 milliárd eurós privatizációs eszközalap, amelynek bevételét a bankok újratőkésítésére és az adósságállomány csökkentésére kellene fordítani. Hasonló bevételi célokat kitűző privatizációs tervek már 2011-ben is voltak, és azokból végül nem egészen 5 milliárd euró folyt be.
A legnagyobb probléma az, hogy a most elért megállapodás alapján továbbra is valószínűtlen bármiféle olyan arányú adósságkönnyítés, amellyel kezelhető szintre lehetne csökkenteni a görög államadósság-rátát, és amely megnyithatná Görögország előtt a kötvénypiacokat.
Mindezt mindezt egybevetve enyhülhetett annak a kockázata, hogy Görögország már a következő néhány hétben kiesik az euróövezetből, de továbbra is nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a következő tizenkét hónapban bekövetkezik, mint annak, hogy nem.
Ugyanerre a következtetésre jutott az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb elemző és előrejelző intézete. Középtávra jósolva továbbra is 60 százalékos esélyt adnak annak, hogy Görögország végül kénytelen lesz távozni az euróövezetből, annak ellenére is, hogy a hivatalos hitelezők és Athén megállapodásával a Grexit rövid távú kockázata csökkent. Az EIU szerint a megállapodáshoz fűzött súlyos feltételrendszer, valamint a görög kormány és az euróövezeti partnerek közötti bizalom eróziója együtt azt jelenti, hogy a megállapodás végrehajtási kockázatai jelentősen emelkedtek. A ház mindezek alapján azt várja, hogy középtávú előrejelzési időszakán belül - vagyis 2019 előtt - Görögország elhagyja a valutauniót.
E prognózisát az EIU azzal a véleményével támasztja alá, hogy Görögország számára változatlanul nehéz lenne a versenyképesség helyreállítása és a gazdasági növekedés ezzel egyidejű beindítása az euróövezeten belül. Ráadásul a korábbi takarékossági intézkedések eredményei sem adnak okot a bizalomra azzal kapcsolatban, hogy a mostani megállapodás nyomán esetleg létrejövő új pénzügyi program a görög adósságráta fenntarthatóvá tételéhez elégséges mértékű növekedést eredményezhet a görög gazdaságban.
MTI
