Több mint ötezer ügyfelet kártalanítottak a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár januári csődje után, eddig 8,8 milliárd forintot fizetett ki az OBA, melynek a várakozások szerint a tíz százaléka térülhet meg. A betétbiztosítási alap ugyanakkor eredményként értékeli, hogy a törvényben előírt húsz nap alatt sikerült az ügyfelek nagy többségét kártalanítani a hitelintézet bedőlése után.
Milliárdos károk
A Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár teljes betétállománya megközelítette a 10 milliárd forintot, amiből 9,8 milliárd volt a biztosított állomány. Az OBA kártalanítási kötelezettsége 9,1 milliárd forint volt, amiből 8,8 milliárdot ki is fizettek az ügyfeleknek, a fennmaradó közel 300 millió forint sorsa még tisztázásra vár öröklés, zárolt betétek vagy más okok miatt. "Eddig 5313 főt kártalanítottunk, a számítások szerint további 126 ügyfél betéteinek sorsa bizonytalan még" - mondta egy pénteki sajtóbeszélgetésen Fekete-Győr András, az OBA elnöke.
A Jógazda piaci részesedése egyébként nehezen volt mérhető, az általa okozott kár azonban tetemes, ennyi pénzből majdnem öt pénzintézetet lehetne alapítani - tette hozzá a szakember. Az abszolút összeget tekintve ez az eddigi legnagyobb kártalanítás az OBA életében.
Az ügyfelek kártalanítása azért is volt nehéz, mert a betétbiztosítónak még az adattisztítással is foglalkoznia kellett. Fekete-Győr András szerint a januárban bevezetett gyorsított kártalanítás csak akkor működhet, ha az adatokban nincsenek nagy problémák. Az OBA elnöke szerint természetes kellene, hogy legyen, hogy az ügyfelek adatait a hitelintézetek elektronikus úton kezeljék, elengedhetetlen, hogy a papíralapú adatokat is átvezessék az elektronikus rendszerbe.
"Olyan problémákkal szembesültünk, hogy egy betétnél több név volt megadva, vagy az elhunyt ügyfél nevén maradt a betét, nem osztották szét a vagyont az örökösök között a hagyatéki végzés értelmében" - emelte ki az OBA elnöke. Fekete-Győr András hozzátette: az adatminőség komoly rendszerkockázatot jelent, ha emiatt nem valósul meg a gyorsított kártalanítás, akkor az aláássa a közbizalmat. A szakember szerint az adatminőséggel kapcsolatban felvetődik az ügyfél és a hitelintézet felelőssége: az ügyfélnek fontos, hogy az adatok változását bejelentse, a bank dolga pedig az, hogy ezeket a változásokat átvezesse.
"A Jógazda esetében én személy szerint nagyjából 10 százalékos megtérüléssel számolok, a kártalanítási összeg 90 százaléka értékvesztésként jelenhet meg" - emelte ki az OBA elnöke. A betétbiztosítónak egyelőre nincsenek konkrét információi arról, milyen eszközökre lehet számítani a felszámolás során. A 9,1 milliárdos kártalanítási összeg mellett az OBA további 16 millió forintot költött az egyéb költségekre.
A jövőben elkerülnék a hasonló eseteket
"A Jógazda csődje miatt a mi tagszervezeteink is pénzben nehezen mérhető károkat szenvedtek el, mivel romlott az imázsuk" - mondta a sajtóbeszélgetésen Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője. Hozzátette: ők jelenleg 112 intézményt tömörítenek, melyek kicsik és sérülékenyek, viszont áll mögöttük egy több milliárdos garanciaalap.
Varga Antal a lehetséges megoldással kapcsolatban elmondta: évek óta szorgalmazzák, hogy legyen kötelező valamilyen intézményvédelmi alaphoz tartozni, amiben van valós pénzeszköz. Ebben a kérdésben remélhetőleg még az idén megoldás születik, hogy a jövőben hasonló problémák ne fordulhassanak elő. Jelenleg még négy olyan takarékszövetkezet van, melyek nem csatlakoztak hasonló intézményvédelmi alaphoz.
"A Jógazda csődje után Borsodban, ahol önkormányzati pénzek is befagytak, a Forró és Vidéke Takarékszövetkezet azonnal átvette a hitelintézet hat fiókját, hogy minél gyorsabban meg lehessen nyitni a számlákat. Számunkra is fontos volt, hogy az általános bankellenes hangulat ne fokozódjon" - tette hozzá Varga Antal. Szerinte egyébként a tőkeoldalon 0,5-1 milliárd forint közötti összeggel meg lehetett volna menteni a Jógazdát, ha áll mögötte valamilyen intézményvédelmi alap.
Fekete-Győr András a sajtóbeszélgetésen hozzátette: a jelenlegi válság rávilágított arra, hogy az európai jogalkotásban is nagyobb szerepet kell szánni a prevenciónak, ebben pedig a betétbiztosítási szerveknek is be kell kapcsolódniuk. Sokkal olcsóbb és előnyösebb ugyanis, ha a megelőzés keretében nem engedik eljutni a hitelintézetet a csődig, hogy később kártalanítani kelljen a betéteseket. "Olyan megoldások felé kell elmozdulni, amelyek keretében az eszközök szétválasztása megtörténhet, a jó eszközöket el lehet adni, a különbözetet pedig a betétbiztosító állhatja" - emelte ki az OBA elnöke. Hozzátette: azt fogják kezdeményezni a felügyeletnél, hogy a vizsgálatok során az eddiginél nagyobb figyelmet kapjon a betéti oldal is.
Beke Károly
mfor.hu
