A kakaslomnici születésű pozsonyi nyomdászt 1942-ben tartóztatták le a nácik. A férfi az ellenállásnak dolgozott, hamis keresztleveleket készített szlovákiai zsidóknak. Feleségével együtt vitték az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborba, ahol az asszonyt pár hét után elgázosították.
A munkabíró Burger két évig raboskodott Auschwitzban, amikor is sorsa váratlanul jobbra fordult. A nácik még egy utolsó próbálkozással destabilizálni akarták a szövetségesek gazdaságát azzal, hogy hamis font- és dollármilliókkal árasztják el Európát és Amerikát. 142 zsidót, köztük nyomdászokat, festőket, grafikusokat, banktisztviselőket szedtek össze titokban a különböző táborokból és a Berlin mellett lévő Sachsenhausen egy elkülönített részébe szállították őket.
A minden szükségessel felszerelt műhelyben ők készítették a hamis pénzeket, gyökeresen megváltozott körülmények között. "Igazi, lepedős ágyban aludtunk. Hetente egyszer tusoltunk, még pingpongasztalt is felállítottak nekünk az udvarban. Hathetenként ünnepséget rendezhettünk. Összeállt egy kis nemzetközi színházi csoportunk, mi voltunk a színészek, az SS a közönség. A legnagyszerűbb három francia volt, akik a saját nyelvükön adtak elő, a németeket szapulták, de ők nem értették és megtapsolták őket" - mesélte Burger egy interjúban, amelyet 2007-ben adott a Corriere della Sera című olasz lapnak. Mindez azonban nem zárta ki, hogy a csoport vezetője ne lője agyon saját kezűleg azt, akinek a munkájával nem volt megelégedve.
A munka jól haladt, már ami a fontot illeti, a dollárral azonban problémák voltak annak ellenére, hogy a németek még egy Szolomon Szmoljanov nevű igazi orosz pénzhamisítót is előkerítettek. Vele kapcsolatban mondta el Burger, hogy a film eltért a valóságtól, amikor úgy állította be, mint akinek lelkifurdalása volt az akcióban való részvétel miatt. "Élni akart, akárcsak én" - tette hozzá.
1945 áprilisában, amikor a szovjetek már 150 kilométerre voltak Berlintől, leszerelték a műhelyt és a hamisítókat Mauthausenbe vitték. A biztos haláltól az amerikaiak megérkezése mentette meg őket. A hamis pénzeket a nácik a valódiakkal és az aranytömbökkel együtt a Toplitzi-tóba dobták, ahol 2000-ben találtak rájuk. "A hamis bankjegyek még akkor is épek voltak" - mondta némi szakmai büszkeséggel Burger.
A " világtörténelem legnagyobb pénzhamisítási történetét" az egykori nyomdász 1983-ban publikálta cseh (Komando padelatelu) és szlovák (Komando falsovatelov) nyelven, a könyv 1986-ban magyarul is megjelent A hamisító csoport címmel a Népszerű történelem sorozatban. Burger a háború végétől Prágában élt, ahol különböző tisztségekben dolgozott.
Adolf Burger igaz történetét filmben is feldolgozta Stefan Ruzowitzky osztrák rendező, aki Pénzhamisítók című produkciójával 2008-ban elnyerte az első osztrák Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
MTI
