A jelenlegi gazdasági helyzet egyelőre nem okozott jelentőst változást a lakosság pénzügyi termékhasználati szokásaiban - mondta Bacher János, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyfélkapcsolati igazgatója egy szerdai sajtótájékoztatón. Szerinte ennek az az oka, hogy az ezt jelző mutató elég statikus - mivel általában nem rövid távú folyamatokról van szó -, csak hosszabb időtávon változik.
Ugyanakkor az elmúlt egy évben nagyobb mértékű változás jelentkezett a pénzügyi termékek tervezett használatában. Az öt fő pénzügyi termékcsoportot (folyószámla/bankkártya, lakáshitel, kis összegű hitel, közepes összegű, hitel, megtakarítási termék) vizsgálva megállapítható, hogy 2008 második félévében mindegyik termékcsoport esetében alacsonyabb volt a lakosság részéről tervezett igénybevétel az első félévhez képest. Eszerint óvatosabbakká váltak a családok, és sokkal kevésbé szándékoztak új pénzügyi termékeket igénybe venni, mint korábban.
2009 első négy hónapjában még kevesebben mondták, hogy lakáshitelt, kis és közepes összegű hitelt kívánnak a jövőben felvenni. A befektetési termékek esetében viszont már a tavalyi év első félévében mért értékek feletti igénybevételi szándékokról beszélhetünk.
Egyre kevesebben vennének fel hitelt
Bacher János hangsúlyozta: idén áprilisban először fordult elő - mióta ilyen típusú méréseket végeznek -, hogy többen vannak, akik megtakarításokban gondolkodnak, mint akik hitelben. Hozzátette: az, hogy az emberek a megtakarításokat, befektetéseket preferálják a jelenlegi gazdasági helyzetben, a lakosság pénzügyi helyzetének szempontjából mindenképpen kedvező, de a fogyasztás és a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen fejlemény.
Magyarország a pénzügyi termékekkel való ellátottságot leíró mutatók alapján a közép-európai középmezőny elején helyezkedik el: a 13 országot (Ausztriát és 12 volt szocialista országot) vizsgáló felmérés adatai szerint a bankkapcsolattal rendelkezők arányát tekintve a hetedik helyen áll. Ennél kedvezőbb pozícióban vagyunk a folyószámlával rendelkezés terén: itt a negyedik pozíciót sikerült elérni.
Megtakarítási termékeke a lakosság 14 százalékának van, ami összesítésben a hetedik helyet jelenti, míg a legelőkelőbb pozíciót a pénzintézeti hitelek elterjedtségében érte el az ország. E téren a 24 százalékos arány a harmadik legmagasabb a régióban.
Kevesebb élelmiszert veszünk
A fogyasztás visszaesését a teljes hazai kiskereskedelem közel felét adó élelmiszer, illetve élelmiszer jellegű szektor is megszenvedte: az idei első negyedévben négy százalékkal csökkentek az élelmiszer és vegyi áru eladások.
A jelentős csökkenés elsősorban mennyiségi mérséklődésből adódik, tehát kevesebb terméket vásárolnak az emberek ahelyett, hogy a márkás, drágább termékeket olcsóbbra váltanák – mondta el Dörnyei Ottília, a cég ügyfélkapcsolati igazgatója. Hozzáfűzte: bár az olcsóbb árucikkek részaránya továbbra is növekedést mutat, ez nem olyan dinamikus, mint ahogy várták.
Az italok közül a sör, a szénsavas üdítőitalok, a gyümölcslevek és az ásványvíz fogyasztását fogtuk vissza, de kevesebbet veszünk felvágottból, kekszből, édességből, rágcsálnivalóból, pörkölt kávéból, tejből, margarinból, mosóporból és öblítőből is. Ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb mennyiség fogyott kutya- és macskaeledelből, étolajból, sajtból, joghurtból, tésztából, zsírból. Ez utóbbiakból azért is vásárolunk többet, mert az étterembe járást sokan felváltották otthoni főzésre.
Stagnálást mutat a tejföl, a tejszelet, az égetett szeszes italok és a bor fogyasztása. Dörnyei Ottília szerint az adatokból az látszik, hogy a magyarok racionalizálták vásárlásaikat, és találtak olyan területeket, ahol tudnak a krízis alatt spórolni.
Kovács Zita
