Belső fogyasztás továbbra sincs
Jövő kedden közli a KSH első gyorsbecslését a GDP második negyedéves alakulásáról, ennek kapcsán próbáltuk most összeszedni, mire számíthatunk. Július végén a májusi kiskereskedelmi adatok megjelenésekor már írtunk arról, hogy akár komoly negatív meglepetést is okozhat a gazdaság, hiszen a belső fogyasztás nemhogy élénkülne, de egyre jobban visszaesik.
Ugyanis miközben az első negyedévben összességében stagnált a kiskereskedelmi forgalom, a második negyedévben eddig áprilisban 2,7 százalékkal, májusban pedig 2,5 százalékkal esett vissza az előző évhez képest a boltok forgalma. Vagyis ez a mutató jelentősen ronthatja a növekedési kilátásokat, így önmagában az első negyedéves 1,2 százalékosnál nagyobb visszaesést indokolna év/év alapon.
Megint jöhet a gazdaság megmentője
Mivel a 7900 milliárd forintos éves kiskereskedelmi forgalom a magyar GDP 28 százalékát tette ki tavaly, ezért a visszaesés miatt egy másik összetevőnek kell kompenzálnia a forgalom csökkenését. A GDP-összetevők közül a beruházások alakulásáról nem közöl havi adatokat a statisztikai hivatal, míg a második negyedéves adatok csak augusztus második felében jelennek meg. Viszont az építőipar helyzetét látva nem sok remény van a beruházások jelentős javulására.
Az utóbbi években azt szokhattuk meg, hogy rendre az export kompenzálta a belső fogyasztás visszaesését, a szerda reggel megjelent adatok szerint nem volt ez másként most sem. A KSH frissen közölte a júniusi külkereskedelmi adatokat, melyek szerint meglepően nagy, 761,7 millió eurós többlet volt a magyar külkereskedelemben. Ehhez hozzájárulhatott a Mercedes-gyár tavaszi beindulása is, mellyel kapcsolatban éppen tegnap írtuk,hogy nem látszik hatása az ipari termelésben. Vagyis mindez azt jelentheti, hogy az ipar belső értékesítése jelentősen visszaesett, és ezt csak részben tudta kompenzálni az új autógyár.
A júniusi előzetes adatok után az látszik, hogy a második negyedévben 1,8421 milliárd euró volt a magyar külkereskedelem többlete, ez 8,5 százalékkal volt magasabb a tavalyi második negyedév 1,6978 milliárdos értékénél. Az első negyedévben 1746,1 milliárd euró volt a külkereskedelmi többlet, ami 382,8 milliárd euróval, 18 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi év első három hónapjának adatánál.
Azonban mivel a GDP-t forintban számítják, ezért a külkereskedelmi többlet kapcsán is érdemesebb a forintban mért adatot figyelembe venni. Eszerint az idei második negyedév 542,9 milliárd forintos szufficitje 20 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi 449,9 milliárd forint. Az első negyedévben a forintban számított külkereskedelmi többlet 11,3 százalékkal maradt el a tavalyitól. A fenti adatok azt mutatják, hogy a gyengébb forint is segíthetett a magyar gazdaságnak, ennek volt köszönhető, hogy forintban jóval nagyobb ütemben nőtt a többlet, mint euróban.
Az egyelőre kérdés, hogy a 20 százalékos növekedés a külkereskedelmi többletben mire lesz elég a kiskereskedelem csökkenése és az egyelőre ismeretlen beruházás mellett, hiszen a külkereskedelem tavaly mindössze 6,9 százalékos súllyal szerepelt a magyar GDP-ben.
Beke Károly
mfor.hu
