A magyar bírói fórum arra keresi a választ, hogy perelhető-e a magyar állam, illetve helyt kell-e állnia az államnak a fizetésképtelenné vált MÁV ÁBE-nél érvényes biztosítással rendelkező ügyfelek által okozott károkért.
A magyar állam ellen öt magánszemély indított kártérítési pert; a MÁV ÁBE-nél volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), de a fizetésképtelenné vált biztosító az általuk okozott kárt nem térítette meg, ezért nekik kellett helytállniuk. Egy uniós irányelvre hivatkoznak, amely szerintük előírja, hogy a magyar államnak létre kellett volna hoznia egy alapot, amely ilyen esetekben fedezi a károkat.
Az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság azt kérdezte a luxemburgi székhelyű bíróságtól, hogy Magyarország a történtek időpontjában megfelelően átültette-e a nemzeti jogába a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályokat, és ha nem, a hibás jogalkotása miatt kártérítési felelősséggel tartozik-e a MÁV ÁBE ügyfeleinek, akik érvényes biztosításuk ellenére kénytelenek voltak maguk kifizetni az általuk okozott károkat a fizetésképtelenné vált biztosító helyett. Az FB általánosan is feltette a kérdést az Európai Bíróságnak: felelősségre vonható-e az állam, ha hibás jogalkotásával kárt okoz? - derül ki a tárgyalásra készített bírói jelentésből.
Maria Berger bíró jelentéséből az derül ki, hogy az Európai Bizottság és a magyar állam szerint Magyarország az uniós jogot megfelelően átültette a hazai jogrendbe, így nem róható fel neki mulasztás ez ügyben.
Az Európai Bíróság legutóbbi hírlevelében arra is kitért, hogy a történtek időpontjában Magyarországon volt egy garanciaalap, amely helytállt a károkozó helyett, ha az a baleset időpontjában nem volt biztosítása vagy kiléte ismeretlen volt, továbbá ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy forgalomból kivont járművel okozták. Ebben az estben azonban a károkozóknak volt érvényes biztosításuk, a kárt forgalomba helyezett járművel okozták, ezért nem volt megfelelő jogi alap az általuk okozott károk károsultjaival szembeni helytállásra.
MTI
