Hullámzó évünk volt
A kormány egyébként a közöltnél alacsonyabb 0,8 százalékos növekedéssel kalkulált a 2010-es évre. Az elemzők egy része ennél is optimistább volt, a GKI Gazdaságkutató szakemberei például egy százalékos éves bővülést sem tartottak elképzelhetetlennek. A kedd reggel közölt adat aztán még számukra is pozitív meglepetést okozhatott.
Ezek a jóslatok persze még a siralmasan rossz decemberi ipari termelés adat előtt születtek: a múlt héten megjelent előzetes adatok szerint az év utolsó hónapjában novemberhez képest 11,8 százalékkal esett vissza az ipar teljesítménye, amit aztán a kedden közölt részletes adatok is alátámasztottak.
A tavalyi év első három hónapjában egyébként még pozitív meglepetést okozott a magyar gazdaság azzal, hogy év/év alapon 0,1 százalékos növekedést tudott produkálni, miközben az elemzők 2 százalék körüli visszaesésre számítottak. Akkor a pozitív adat után Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője még másfél százalékos éves növekedést sem tartott elképzelhetetlennek.
A második negyedév aztán kicsit visszafogta a bizakodókat: akkor az előző három hónaphoz képest stagnált, éves szinten pedig 0,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. A harmadik negyedév aztán ismét a pozitív várakozásokat erősítette: az 1,7 százalékos növekedésban már látszottak a belső fogyasztás éledezésének jelei is.
Mindezekkel az első három negyedévben 0,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, azaz a negyedik negyedévben még kellett egy "átlagos" teljesítmény az előzetes várakozások betljesítéséhez.
Részleteiben vegyes a kép
Ha megvizsgáljuk a GDP legfontosabb összetevőit, akkor az adat megjelenése előtt nem tűnt túl rózsásnak a kép. Az ipari termelés érezhetően lassult az év utolsó hónapjaiban, főleg a decemberi siralmas adat lehetett negatív hatással a gazdaság teljesítményére. Az utolsó hónapban novemberhez képest 11,8 százalékos volt a visszaesés, éves szinten pedig 6 százalékos volt a növekedés az iparban a korábbi 10 százalék körüli adatok után.
A külkereskedelmi mérlegünkre nem lehetett panasz a negyedik negyedévben: a három hónap alatt összesen 1,5 milliárd eurónyi többletet sikerült összehozni, ami magasabb a harmadik negyedéves 1,2 milliárdnál és a második negyedéves 1,4 milliárdnál is.
A kiskereskedelemben is pozitív tendenciák látszottak, hiszen a tavasszal még 5 százalék körüli visszaesést produkáló forgalom az év utolsó hónapjaira egy százalék alatti lecsorgásba váltott éves szinten.
Mire számítsunk idén?
2011-re vonatkozóan a kormány 3 százalékos növekedéssel kalkulál hivatalosan, az elemzők többsége nem tart elképzelhetetlennek egy ehhez közeli GDP-bővülést. A jóslatok 2,3-3,3 százalék között szóródnak, azonban sokan felhívják a figyelmet arra, hogy inkább lefelé mutató kockázatok látszanak.
A legpesszimistább a Pénzügykutató a magyar gazdasággal kapcsolatban: a cég szakemberei 2,3-2,8 százalékos növekedést várnak idén. Az elemzőcég szakértői már szeptemberi sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy az Orbán-kormány csalódást okozott. A Pénzügykutatóhoz hasonló növekedési ütemmel számol egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az OECD, előbbi 2,8, míg utóbbi 2,5 százalékos GDP-bővülést tart elképzelhetőnek.
Ha a növekedési előrejelzések hátterét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az elemzők többsége szerint 2011-ben is az export fogja húzni a magyar gazdaságot. Ebből a szempontból a legpesszimistább az Ecostat: ők a kivitelt tekintve 7,4, a behozatalban pedig 7,6 százalékos bővülést várnak.
A kormány 9 százalékos export- és 9,3 százalékos import-bővüléssel számol. Ebben a tekintetben is a Századvég Gazdaságkutató a legoptimistább, egyedül ők tartják valószínűnek, hogy az export gyorsabban nő, mint az import 2011-ben. A legnagyobb növekedési ütemet a GKI feltételezi, szerintük 12 százalékkal nő idén az exportunk és 13 százalékkal az import.
Beke Károly
mfor.hu
