3p

Első olvasatra úgy is értelmezhetnénk a Pintér Sándor válaszát, hogy a kormány idén nem tervezi a közfoglalkoztatási bérek emelését.

Könnyen félreértelmezhető választ sikerült adnia Pintér Sándor belügyminiszternek Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő írásbeli válaszára. A politikus azt szerette volna megtudni, idén mennyivel emelkedik majd a közfoglalkoztatottak bére, Pintér válasza azonban sokkal inkább a terelésről szól, minthogy tartalmazna bármilyen érdemi információt.

A belügyminiszter miután felidézi, hogy tavaly a közfoglalkoztatási bér 5, a közfoglalkoztatotti garantált bér pedig 7 százalékkal emelkedett, megjegyzi a foglalkoztatási programokban érintettek csökkenő létszámát, végül azzal zárja válaszát:

"A közfoglalkoztatási bért és a közfoglalkoztatási garantált bért a 170/2011. (VIII.24.) Korm.rendelet szabályozza".

Vagyis 2017. januárjától kezdve az alapbér havi 81 530 forint/hó, míg a garantált közfoglalkoztatotti bér 106 555 forint.

A válasz nagyon könnyen félreértelmezhető és akár az is leszűrhető belőle, hogy a kormány idén nem tervezi a közmunkások bérének emelését. Már csak azért sem, mert a foglalkoztatáspolitikai célokkal összefüggésben fontos, hogy ez a bér alacsonyabb legyen a minimálbérnél. Így a munka világába visszatérő emberek számára a magasabb minimálbér a közfoglalkoztatási programokból való mielőbbi kilépésre ösztönöz. Csak a probléma az, hogy a gondolat mára idejétmúlttá vált. Ahol jobban pörög a közmunka, ott jellemzően az átlagosnál jóval kevesebb a munkalehetőség az elsődleges piacon, a kereslet és a kínálat nem fedi egymást, így a dolgozóknak gyakran nincs más lehetősége, mint a közmunka. Tehát a magasabb minimálbér csak akkor lehetne ösztönző hatású, ha egészséges munkaerőpiacról beszélhetnénk. Ez azonban nem állja meg a helyét minden magyar megyében.

Visszatérve Pintér könnyen tévútra vezető válaszára, véleményünk szerint a választások évében igen kevés esély van arra, hogy a kormány bevállalná a változatlan közmunkás bért. Ennek szerintünk több oka van.

1) 2018 a választások éve, szavazatvesztést kockáztatnak azzal, ha nem emelik a közfoglalkoztatottak bérét.

2) Változatlan közmunkás bérre nem igazán volt példa a korábbi években.

3) A költségvetés jó állapotban van, fiskálisan nem látni az emelés akadályát.

4) Tekintve, hogy először februárban kellene kifizetni az idei magasabb bért, a kormánynak még van pár hete, hogy döntést hozzon a kérdésben.

5) Már így is hatalmasra nőtt a különbség a közmunkás és a minimálbér között. Ha idén nem lenne emelés, akkor a minimálbéresek havonta 37 ezer forinttal (69 százalékkal) vinnének többet haza a közmunkásoknál. Igaz, feltételezhetően a kormány idén sem növelné a közmunkások bérét olyan mértékben, mint ahogy a kötelezően adandó legkisebb bér nőtt, tehát a differencia növekedése idén is folytatódna, csak lassabb ütemben.

6) Ahogy korábban is említettük: ma már a meglévő közmunkások zömét nem ösztönözni kell a programból való kilépésre, sokkal inkább a lehetőség hiányzik az elsődleges piacon történő elhelyezkedésükhoz. Szabolcsban és Borsodban például szinte nincs is más munkalehetőség, mint a közfoglalkoztatás, ezért a munkáért kapott bér nem átmeneti eszköz, hanem a megélhetést jelenti, éppen ezért szükséges az emelése. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!