A 2009-es 66 milliárd forintos nyereség után a tavalyi év sosem látott bukást hozott a biztosítói szektor számára. Az érintett cégek legfeljebb abban bízhatnak, hogy nem ismétlődik meg a természeti katasztrófák tavalyi sorozata, a bankadót viszont az idei évben is be kell fizetniük, így nem túl rózsásak a kilátások. Az elmúlt hónapokban már többen azt jósolták, hogy néhány cég elgondolkodhat a kivonuláson hazánkból, kérdés, hogy a tavalyi számokat látva a tulajdonosok mikor lépnek.
Alig találni pozitívumot
A 2010-es év még jól indult a biztosítók számára, hiszen az év első három hónapját még 20,3 milliárdos nyereséggel zárta a szektor, akkor úgy tűnt, hogy minden rendben lehet. A második negyedévben aztán már csak kevesebb mint 7 milliárd forint volt a profit, ami nagyrészt a tavaszi árvizeknek és viharoknak volt köszönhető.
Az újabb nagy csapás nyáron jött a bankadóval: a harmadik negyedév majdnem 25 milliárdos veszteséget hozott a szektornak, míg az év utolsó három hónapjában bő 6 milliárdos volt a mínusz.
A biztosítók díjbevétele a viszontbiztosítások nélkül tavaly 708,3 milliárd forint volt, ebből 415,9 milliárd volt az életbiztosítási ág, 292,4 milliárd pedig a nem életág bevétele. A bevételek az életág esetében emelkedtek a 2009-es 379,9 milliárd után, míg a nem életág 313,9 milliárdról esett vissza majdnem 20 milliárddal.
A viszontbiztosításokkal együtt 1,6 százalékkal 843 milliárd forintra emelkedett a biztosítók díjbevétele, azaz a növekedés nem érte el a 4,9 százalékos éves inflációt sem. Az életbiztosítások díjbevétele a 2009-es 411 milliárdról 442 milliárd forintra nőtt tavaly. A rendszeres díjas biztosításokból származó díjbevétel csökkent, és magas volt a visszavásároltatott szerződések összege is. Így az egyszeri díjas életbiztosítások 167 milliárdos díjbevétele fordította növekedésbe az életbiztosítási díjbevételt. Az ilyen termékek hátránya viszont az, hogy amilyen könnyen érkeztek, ugyan olyan gyorsan távoznak is, ha jobb befektetést találnak - hangzott el egy szerdai sajtóbeszélgetésen.
A károk ráfordításai főleg az életág esetében emelkedtek jelentősen: a 2009-es 284,2 milliárdról 352,6 milliárdra. A nem életág esetében 168,6 milliárdról 178 milliárd forintra emelkedett a kárérték tavaly. Mindezek mellett stagnáltak a biztosítók nettó működési költségei is a 2009-es 201 milliárd után ezúttal 199,7 milliárd forint olvasható ezen a soron.
Itthagyhatják a magyar piacot?
Már a tavalyi év második felében, a bankadó bejelentése után több szakember is megemlítette, hogy a várhatóan gyenge 2010-es eredmények hatására több hazai biztosító is elgondolkodhat a kivonuláson. A bankadó összesen 38 milliárd forintot vitt el a profitból tavaly, ezzel még 2011-ben is számolhatnak a cégek.
"A növekvő károk mellett negatívan érinti a biztosítók profitját, hogy a piac harmadik éve zsugorodik, erre jött még rá a bankadó" - mondta az mfor.hu kérdésére Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) alelnöke még november végén. A szakember hozzátette: a szektor harmada már 2009-ben is veszteséges volt, azonban várhatóan továbbra is lesznek olyan cégek, melyek nyereségesen tudnak működni.
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a zömében külföldi tulajdonosok meddig lesznek hajlandók finanszírozni veszteséges magyarországi tevékenységüket. Szakemberek szerint sok múlhat azon, hogy a bankadó valóban egy két évre szóló átmeneti teher lesz, vagy tartósan megmarad. Most szinte a teljes pénzügyi szektor arra vár, hogy áttérjünk az egységes európai bankadóra, ami kiszámíthatóbbá teheti majd a működési környezetet.
„A koncentráció jelei egyelőre nem látszanak a piacon, a legtöbb vállalatnak hosszútávú stratégiája van a magyar piacon. A cégek többségének azonban el kell gondolkodnia azon, hogyan tovább, mert az eddigi évek gyakorlata a megváltozott pénzügyi körülmények között nem folytatható” – mondta az mfor.hu kérdésére Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója.
A szakember szerint a legtöbb cég számára az lehet a legfontosabb kérdés, hogy vissza tudja-e állítani jövedelmezőségét és milyen eszközökkel. Bartók János szerint nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mennyire telített a magyar biztosítópiac, a különböző szegmensekben ugyanis eltérő adatokat kapunk a környező országokhoz képest.
Rámozdulnának a nyugdíjcélú megtakarításokra
Az Aviva tapasztalatai szerint a rossz piaci körülmények között is voltak optimizmusra okot adó szegmensek: az életbiztosítások iránt például növekvő keresletet tapasztalnak. A cég szerint a 2011-es év is a hosszútávú öngondoskodásra alkalmas termékeknek fog kedvezni.
„Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései rávilágítottak arra, hogy fontos az öngondoskodás. Nehéz megjósolni, mekkora piac lesz a nyugdíjcélú megtakarítások terén, mivel már eddig is léteztek ilyen befektetési lehetőségek. A különbség most az, hogy a nyugdíjkérdés bekerült a közbeszédbe, többet foglalkoznak az emberek azzal, mennyi lesz a nyugdíjuk a jövőben” – mondta kérdésünkre Bartók János.
Az Aviva elnök-vezérigazgatója szerint egyrészt azok számára lehetnek a korábbinál fontosabbak a nyugdíjcélú megtakarítások, akik maradtak a magánnyugdíjpénztári rendszerben, másrészt a visszalépők között is lesznek olyanok, akik számára megnő az öngondoskodás jelentősége.
Beke Károly
mfor.hu
