Az államháztartás központi alrendszerének április havi többlete 75,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 101,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 31,1 milliárd forintos deficittel zártak - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön kiadott részletes adataiban.
Az okok vizsgálatakor azonban korrekt volt a minisztérium, hiszen kiemelték, hogy a meglepő április többlet ugyanúgy az éven belüli eltérő bevételi és kiadási lefutásnak köszönhető, mint ahogy az azt megelőző hónapok vártnál nagyobb hiányai. A kormány tehát a sikert sem magyarázza saját dicsőségeként, tisztában vannak azzal, hogy nekik majd az év végén kell mérleget vonni, hogy teljesült-e a 2,94 százalékos hiánycél.
A központi költségvetés április havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 48 milliárd forinttal alacsonyabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek, az általános forgalmi adó, valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek kisebb összegben.
A kiadások közel 191 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A nagyságrendileg legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesései (pl. a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, a 2010. évi országgyűlési választások költsége). Emellett azonban alacsonyabb összegben realizálódtak az egyedi és normatív támogatások, a lakástámogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint a kamatkiadások is.
A fentiek alapján tehát a nemvárt többlet a kiadási oldalon keletkezett nehezen behatárolható tételeken, hiszen a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok elég tág kört alkotnak.
A jó április egyenleg nagyban volt köszönhető a kamatkiadásoknak is, melyek 49,3 milliárd forintot tettek ki, 24,4 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 10,5 milliárd forintos szintet érték el, 0,1 milliárd forinttal magasabbat, mint az előző évben. "A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta az eltérést. Erre vezethető vissza, hogy az adósságtömeg és a hozamok előző évihez képest magasabb szintje mellett következett be havi szinten a nettó kamatok csökkenése. Az előző évinél az adósságállomány 7,2 százalékkal volt magasabb (az egyelőre csak március végére rendelkezésre álló adatok szerint), és a forint hozamok is magasabbak voltak 80 bázisponttal 2010 áprilisához képest" - hangsúlyozza az NGM közleménye.
mfor.hu
