A német kancellár kedden azt mondta: az a célja, hogy még az Eurogroup, az euróövezeti pénzügyminiszterek értekezlete előtt rendeződjön a hitelezők (az IMF, az Európai Központi Bank és a többi euróövezeti állam) vitája. Hozzáfűzte, az a célja, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon, de hangsúlyozta, hogy Athénnak tejesítenie kell a pénzügyi mentőcsomag fejében vállalt kötelezettségeket.
"Minden energiámat arra fordítom, hogy segítsem a három intézményt és Görögországot, hogy megoldást találjanak, olyan javaslat szülessen meg, amelynek alapján pénzügyminiszteri szinten folyhatnak tárgyalások az Eurogroup keretében" - mondta Merkel Xavier Better luxemburgi miniszterelnökkel való találkozója után. De mindjárt hozzáfűzte: nem biztos abban, hogy ez csütörtökig lehetséges.
Görögország és hitelezői között a legfőbb ellentét a nyugdíjrendszer átalakítása és az áfakulcsok ügyében van. A megállapodás feltétele egy 7,2 milliárd eurós kölcsön folyósításának, e nélkül Görögország minden bizonnyal fizetésképtelenné válna, és esetleg távoznia kellene az eurózónából. Az egyezség sürgető, mert a hitelprogram június végén kifut, és addig Athénnak 1,6 milliárd euró fizetési kötelezettsége van.
Janisz Varoufakisz görög pénzügyminiszter viszont a Spiegel Online-nak nyilatkozva azt mondta, hogy nem tesznek új javaslatokat, a görög takarékossági és reformjavaslatok máris olyan "kemények és embertelenek", hogy a németek magukra nézve soha sem fogadnák el őket. A felelősséget most a hitelezők viselik - mondta Varoufakisz, hozzátéve: "kérdezzék meg Merkel asszonyt, hogy lesz-e a héten megállapodás vagy sem".
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kedden az ellenzéki pártok vezetőivel egyeztetett, és ezen megbeszélések során állítólag azt mondta, hogy van még néhány olyan lépés, amelyet hajlandó megtenni az athéni kormány a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalások előmozdítása érdekében. Ugyancsak kedden Ciprasz arról beszélt a parlamentben, hogy a nemzetközi hitelezők megpróbálják "megalázni" a görög kormányt, valamint politikailag motiváltnak nevezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ragaszkodását a megszorító intézkedésekhez.
"Az IMF-et bűnös felelősség terheli a jelenlegi helyzetért"
- jelentette ki a kormányfő.
"A görög nép arra adott felhatalmazást, hogy vessünk véget a megszorító politikának" - mondta a miniszterelnök a törvényhozás előtt beszélve. "Ennek megvalósítása érdekében olyan megállapodást kell tető alá hoznunk, amely egyenlően osztja el a terheket és amely sem a bérből és fizetésből élőknek, sem a nyugdíjasoknak nem árt" - tette hozzá.
Vasárnap megszakadtak a hiteltárgyalások és brüsszeli értesülések szerint az EU azt fontolgatja, hogy rendkívüli csúcstalálkozót hív össze, ha nem lesz előrehaladás az euróövezeti pénzügyminiszterek csütörtöki és pénteki megbeszélésein.
Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében eddig 320 milliárd eurót kapott a három hitelező intézménytől, de a görög kormány szerint a cserébe vállalt durva megszorító intézkedések okozták, hogy a GDP 25 százalékkal zsugorodott, a nyugdíjak 30 százalékkal csökkentek és a munkanélküliség 25 százalék fölé emelkedett.
Elemzők most már több mint 50 százalék esélyt adnak annak, hogy Görögország kiesik az euróövezetből, ami a többségi vélemény szerint az eurózónát már kevéssé rázná meg, Görögországra nézve azonban legalábbis egy-két éves távlatban drámai következményekkel járna.
MTI
