Decemberben a munkanaphatástól megtisztított index 6,7 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index 7,4 százalékkal csökkent.
2011-ben az ipari termelés az előző évhez mérve 5,4 százalékkal nőtt. 2010-ben még mintegy 11 százalékos növekedést figyelt meg a KSH. 2011 folyamán az ipari kibocsátást két eltérő dinamikájú félév alakította: a második félévben a növekedés lassult, közel harmada volt az első félévinek. A legnagyobb mértékű volumenbővülést februárban (15 százalék), a legkisebbet júliusban (0,5 százalék) regisztrált a KSH.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 decemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 2,8, a csekély súlyú bányászaté 22,6 százalékkal emelkedett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,6 százalékkal csökkent, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 decemberében a 2010. decemberi átlagos középhőmérsékletnél 3,9°C-kal magasabbat mértek).
2011 decemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben regisztrált a KSH termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés egyhatodát képviselő járműgyártás termelése 1,7 százalékkal nőtt, amihez nagyrészt a közúti gépjármű gyártása szakágazat járult hozzá; az alkatrészgyártásban viszont visszaesés figyelhető meg.
A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari termelés közel egyötödét képviselő, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,2 százalékkal kisebb volt, mindenekelőtt a híradás-technikai berendezések exportkereslet csökkenése miatt.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés majdnem egynyolcadát kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,1 százalékkal emelkedett, elsősorban az értékesítés egyharmadát kitevő
exporteladások élénkülésének köszönhetően; a hazai eladások csak kismértékben nőttek.
Átlag feletti volumenbővülést regisztrált a KSH még a közepes súlyú a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék (10,1 százalék), valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (5,5 százalék) is. Hasonlóan az előző hónaphoz, az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,9 százalékkal a villamos berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.
2011-ben az ipar nemzetgazdasági ágazatai közül a csekély súlyú bányászat termelése 16,1 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva (2010-ben még több mint 20 százalékos visszaesést regisztráltunk). Az energiaipar volumene 1,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, akkor 1 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal.
A feldolgozóipari termelés volumene 2011 egészét tekintve 5,8 százalékkal nagyobb volt az előző évinél (2010-ben 11,9 százalékos volt a növekedés). A tavalyihoz hasonlóan a termelés szintje novemberben érte el csúcspontját. 2011-ben a feldolgozóipar 13 alága közül kilencben figyelhető meg termelésbővülés.
A három legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártás kibocsátása 11,8 százalékkal nőtt, ezzel szemben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,4 százalékkal csökkent – a két gépipari alágból a járműgyártás az év minden hónapjában növekedett, utóbbi viszont csak az első három hónapban. 2011 folyamán az élelmiszer, ital és dohány gyártását egy kismértékű bővülés jellemezte (2,5 százalék), ami a kivitel élénkülésének az eredménye.
A második félév erősebb volt az elsőnél; a legnagyobb növekedési ütemet (10,8 százalék) augusztusban figyeltük meg. Az alágak közül a legnagyobb mértékben (44,1 százalék) a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása nőtt.
Az előző évhez képest 2011-ben az ipari export növekedési üteme erőteljesen lassult. Az éves kivitel
7,6 százalékkal nőtt, decemberben viszont az export csak az éves átlag alatti mértékben, 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A külpiaci értékesítés szintje novemberben tetőzött (ugyanúgy, mint tavaly), a 2010 azonos időszakához mért növekedési ütem pedig januárban és februárban volt a legmagasabb (18,9 százalék). 2011-ben a teljes ipari értékesítés 55,1, a feldolgozóipari értékesítés 70,5 százaléka került exportra.
2011-ben a feldolgozóipari export 8, decemberben 2,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos
időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés közel felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év utolsó
hónapjában a feldolgozóipari export egynegyedét adó járműgyártás exportvolumene kismértékben, 2,0 százalékkal nőtt.
Ezzel szemben a másik hasonló súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
kivitelében számottevő, 10,5 százalékos visszaesés figyelhető meg.
Az ipar belföldi értékesítése 2011-ben 5,1, decemberben 5,7 százalékkal csökkent az előző év azonos
időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar hazai eladásai az év egészét tekintve 0,6 százalékkal mérséklődtek, míg decemberben 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az előző évek csökkenési tendenciáját folytatva a feldolgozóipar legnagyobb alága, a belföldi értékesítés egynegyedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása hazai eladásaiban 2011-ben visszaesés (3,3 százalék), decemberben kismértékű növekedés (2,2 százalék) figyelhető meg.
A feldolgozóipar hazai értékesítésének több mint egyötödét adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás belföldi eladásaiban 2011-ben 6,1 százalékos csökkenés következett be, volumenbővülést csupán januárban (8,5 százalék) és decemberben (10,9 százalék) mért a KSH.
A feldolgozóipar hazai eladásaiból egytizeddel részesülő fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek belföldi értékesítésében a növekedési ütem az előző évihez képest több mint háromszorosára emelkedett: a volumen jelentősen, 13,7 százalékkal bővült.
2011 decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 4,2 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 5,2 százalékkal emelkedtek, az új belföldi rendelések ezzel szemben 2,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 16 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2011. évi 1,9 százalékos növekedése a legalább 5 főt
foglalkoztató vállalkozások körében mért – az előző évi 1,3 százalékos létszámcsökkenés után – 3,4 százalékos étszámnövekedés mellett következett be.
Az előző évihez képest az ipari termelés 2011-ben Magyarország minden régiójában nőtt. A
legnagyobb mértékű volumenbővülés Nyugat-Dunántúlon (12,8 százalék), a legkisebb Közép-Dunántúlon (1,6 százalék) figyelhető meg.
mfor.hu
