A csebol dél-koreai kifejezés, családi irányítású konglomerátumot jelent. Dél-Korea gazdaságában kiemelkedő szerepet játszanak, mi is ismerünk néhányat: Samsung (árbevétele a magyar GDP duplája!!!), LG, Hyundai. A 60-as - 70-es években jöttek létre, politikai hátszelű kiemelt családi vállalkozások, amelyek az állami segítségnek köszönhetően hatalmasra nőttek. Ugyanez megvan Japánban is, ott (korábban zaibatsu, most) keiretsu néven fut. Ami érdekessé teszi őket, az az, hogy ezek (a külső szemlélő számára) szinte teljesen átláthatatlan konglomerátumok, mindenki kereszttulajdonol mindenkit, és jellemzően a csoport része egy vagy több bank is, amely a tevékenységeket finanszírozza. A tagvállalatok egy része tőzsdén forog, más részei magánkézben vannak. Előnye, hogy a cégcsoport a bajban lévő tagjait ki tudja segíteni, ha valamelyiknek rövidtávú problémái akadnak, és így képesek valódi hosszútávú optimalizációra, szemléletre, fejlesztésekre. Ugyanakkor ez egyben a hátrányuk is: a veszteséges tagok komolyabb problémák esetén magukkal ránthatják a nyereségeseket, sőt, mivel bank(ok) is vannak a csoportban, egy-két rosszul sikerült manőver nem csak a csoport többi tagját ránthatja magával (amelyek részben tulajdonosok, részben gyakran garantőrök is a hitelek mögött), hanem a bankot, sőt ha nagy a bank, akár az egész gazdaságot is. Ez történt az 1998-as dél-ázsiai válság alatt Koreában, a japánok pedig az 1990-ben kipukkant buborék eredményeit - amelyben a keiretsu-rendszer kiemelt szerepet játszott - máig takarítják.
Ezeknek a rendszereknek a nagy veszélye ugyanis az, hogy jelentős hitelállománnyal operálnak, keresztbe tulajdonolják és garantálják egymást, így ha kihúzunk egy építőkockát a felépítményből, akkor könnyen összedőlhet az egész, ami a bankrendszeri kapcsolatai miatt nemzetgazdasági recessziót is okozhat, vagy elmélyítheti azt. Kicsit hasonló a horvát Agrokor-csoport tavalyi bedőlése, de nekik legalább nem volt bankjuk, a veszteségek nagy részét a kötvényesek és a külföldi bankok szenvedték el. Ha saját bankjuk lett volna, akkor az jó eséllyel a mélybe rántotta volna egész Horvátországot. Ha egy (vagy több) jó nagy bank is van a rendszerben, akkor a bedőlés kataklizmát okozhat a gazdaságban, ami könnyen érthető: a betétesek pénzét a cégcsoport tagjainak hitelezi ki a bankjuk, és ha (rossz gazdasági helyzet vagy téves üzleti döntések miatt) nincs meg a pénz, a betétesek nagyon mérgesek és egyben szomorúak lesznek.
Nos, a csebol/keiretsu rendszer megérkezett Magyarországra, sőt a magyar tőzsdére is, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló tőzsdei cégekkel, igazi ázsiai típusú konglomerátum, banki kereszttulajdonlással, hitelezéssel, szépen felépített, meglehetősen átláthatatlan rendszer. Ami különlegessé teszi a magyar chaebolt az a magántőkealap(ok) jelenléte: ezek tulajdonolják több cégben a kisebbségi vagy többségi részesedést, és azért fantasztikusak, mert teljesen átláthatatlanok: nem nyilvános, hogy ki a tőkealap befektetési jegyeinek tulajdonosa, változását nem is kell bejelenteni, és mivel papírformátumban is lehetnek a befektetési jegyek, ezért egy egyszerű tranzakcióval, és a papírok átadásával bármikor tulajdonoscserére is sor kerülhet, anélkül, hogy valaha ezt megtudná a nagyérdemű közönség.
A magyar csebol tehát olyan, mint a koreai, csak nincsenek benne innovatív üzletágak, és még átláthatatlanabb a tulajdonosi szerkezete (egyébként a válság után Koreában a csebolok átláthatósága jelentősen nőtt, a felelősségi viszonyok is sokat tisztultak az új szabályozások miatt, és több tulajdonos/menedzser is bíróság elé került, volt aki börtönbe is ment, legutóbb a Samsung tulajdonosa, mivel bebizonyosodott, hogy lefizette a miniszterelnököt:
https://www.cnbc.com/2017/12/27/south-korea-prosecutors-seek-12-years-ja...
A koreai csebolok (és a keiretsuk) vesztét az okozta, hogy túl sok hitelt vettek fel, túlságosan nagy tőkeáttétellel üzemeltek, és amikor egyéb tényezők miatt recesszió alakult ki, akkor ez a csebolok összeomlásához, és nagyon mély gazdasági válsághoz vezetett. Jelenleg a magyar csebol/keiretsu rendszer nagysága még nemzetgazdaságilag nem jelent kockázatot, de ha fennmarad a jelenlegi növekedési ütem, akkor pár év múlva veszélyesen naggyá válhatnak.
A magyar gazdaság egyelőre erős, fűti az EU-pénz, illetve a bérrobbanás miatt növekvő lakossági fogyasztás, és ez egyelőre várhatóan fenn is marad, azonban a következő recesszió idején fog csak kiderülni, hogy mennyire válságállóak magyar konglomerátumok, melyik hitelt ki garantálja, stb. Ha kellően nagyra nőnek és jó sok hitelt vesznek fel (tehát marad a jelenlegi irány), akkor valószínű, hogy kiemelt szerepet fognak játszani a következő magyar gazdasági válságban. Ez nem most lesz, de érdemes nyomon követni a fejleményeket.
