Tízmilliárdos veszteségek
2010-ben a Malév 7,2 milliárddal kevesebb nettó árbevételt realizált, mint 2009-ben, ami a menetrendszerinti és a charter személyszállítás drasztikus csökkenésével magyarázható: 95,4 milliárd forint után 88,2 milliárdról tudtak beszámolni. „A személyszállítás bevétele – beleértve a székbérleti és pool bevételeket is – 8%-os csökkenést mutat 2010-ben az előző évhez képest. A Malév menetrendszerinti bevételei 7%-kal csökkentek a bázisévhez képest. Ennek fő oka a 13%-os járatdarab csökkenés mellett bekövetkező 8%-os utasforgalom visszaesés volt. Az átlagbevételek lényegében a 2009-es szinten maradtak” – olvasható a cég beszámolójában.
A bevételekkel mellett a cég kiadásai is mutattak némi csökkenést annak ellenére, hogy 2010-ben az üzemanyagárak emelkedése 3,3 milliárd forint többletkiadást eredményezett. Az anyagjellegű kiadások 4 százalékkal kevesebbet, 93,4 milliárd forintot tettek ki, míg személyi jellegű kiadásként 13,6 milliárd forintot számoltak el, ami közel 2,6 milliárddal kevesebb, mint előző évben volt. Ez az ismételt létszámleépítéssel magyarázható, hiszen a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 1051-ről 980-ra csökkent. Így a cég üzemi eredmény sorában már 20 milliárdos mínusz szerepelt, mérleg szerinti eredményként pedig „csak” 200 millióval kevesebb veszteséget realizáltak, mint 2009-ben – 24,8 milliárd után tavaly 24,6 milliárd mínusszal zárták az évet.
Történt ez annak ellenére, hogy az évek során már több tízmilliárd forint hitelt kapott a vállalat, mellyel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) vizsgálatot is kezdeményezett egy bejelentés nyomán. Az EB szerint fennáll a versenyt torzító hatású, bújtatott állami támogatás gyanúja, mivel a magyar légitársaság ilyen feltételekkel szerinte nem kaphatott volna forrásokat a piacról.
Kölcsönök, tőkeinjekciók – nem sokat érnek
2010. február végén egy szerződés értelmében a Malév 20,7 milliárd forint készpénz tőkejuttatásban részesült, amiből a szabályozatlan adósság egy része került rendezésre – derült ki a beszámolóból. „A tulajdonosváltást és tőkerendezést követően az új tulajdonos biztosította a működéshez év közben szükséges finanszírozási hátteret. 2010. május és augusztus között az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) összesen 9,2 milliárd forint hitelt nyújtott, mely a szeptemberi tőkerendezéskor kamatokkal együtt tőkekonverzióra került. Ezen második fázisban végrehajtott szeptemberi tőkeemelés a hitelek konverzióján kívül 5,3 milliárd forint készpénz injekciót is magában foglalt. A 2010. szeptember és december közötti időszakban a tulajdonos újfent, összességében 9,2 milliárd forint hitelt nyújtott a társaságnak. Ez elegendőnek mutatkozik a likviditási háttér megteremtéséhez” – olvasható a dokumentumban. 2010 szeptemberében pedig ismét tőkeemelés történt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részéről ezúttal 14,69 milliárd értékben, amivel 97,5 százalékra növelte a részesedését a légitársaságban. Ezeken kívül a Malév még 5,7 milliárd értékű kölcsönt kapott szeptemberben, decemberben pedig 3,5 milliárd forintot.
Pénzt keresne a devizapiacokon? Próbálja ki 20 napig ingyenesen az mfor tradert!
A cég tartozásainak összege euróban 112 milliót tesz ki (fordulónapi, 278,75 forintos MNB árfolyamon számítva 31,2 milliárd forint), melyből idén összesen 50 milliónak (13,9 milliárd forint) volt esedékes a törlesztése, ám ezeket és a többi tartozás lejáratát 2015. február 26-ra módosították, így nyerve még haladékot. A legnagyobb problémát a fenti tranzakciókkal kapcsolatban az jelenti, hogy az EB szerint a Malév pénzügyi nehézségei miatt egy körültekintően eljáró piaci befektető nem nyújtott volna ilyen feltételekkel ilyen mértékű támogatást a Malév részére. Így pedig nem kell szembenéznie a tartósan gyenge pénzügyi eredményeinek következményeivel.
Zsákutca?
Szakértők szerint a Malév felszámolása 124 milliárd forintot emésztene fel, ezért egyetlen járható út a cég megmentése, bár kérdés, hogy ha évi tízmilliárdokat ölnek bele a napi likviditási gondok megoldásába, tényleg ez lenne-e a megfelelő megoldás. Ráadásul úgy, hogy a cég 24 géppel dolgozik, a hozzáértők szerint ugyanis legalább 26-30 géppel lehet egy hatékonyan működő légitársaságot üzemeltetni. Itt merül fel a másik kérdés, hogy kell-e nemzeti légitársaság, aminek a szükségét legtöbbször stratégiai okokkal támasztják alá. Ennek ellenére más országok is megvannak nélküle, ráadásul például Litvániában hasonló helyzetben úgy döntött a kormány, hogy a nemzeti légitársaság megszüntetése után egy fapados céget bíz meg az utasszállítással - eredményesen.
Egy eredményes alternatíva
Hazánkban is jelenlévő, hatékonyan működő stabil cég a Wizz Air, melynek a jövőre vonatkozó kilátásai is eredményesnek ígérkeznek. A tavalyi évük ugyan némileg gyengébbre sikerült, mint a 2009-es év (mfor.hu szerk.: a társaság üzleti éve a Malévvel ellentétben március 31-ével zárul), ennek hátterében azonban a növekvő gépszám – tavaly 5 géppel 33-ra nőtt a társaság által használt gépek száma -, a terjeszkedés és az ezzel összefüggő alkalmazotti létszámbővülés áll.
Tudjon meg mindent a Munka Törvénykönyvének változásáról!
Az értékesítés nettó árbevétele az előző évi 506,2 millió euró (az üzleti év fordulónapján érvényes MNB 265,78 forintos árfolyammal számolva 134,5 milliárd forint) után tavaly 621 millió euró, vagyis 165 milliárd forint volt. „Az árbevétel növekedését a Társaság továbbra is erőteljes kelet-közép európai terjeszkedése okozza, amelyet kereskedelmi oldalról új bázisok megnyitása, a meglevő bázisokról új útvonalak indítása és/vagy a járatsűrűség növelése, kapacitás oldalról pedig a bérelt gépek számának növekedése tett lehetővé” – derül ki a cég beszámolójából. Ezzel szemben azonban a kiadások is emelkedtek, részben a megnövekedett gépszám, részben pedig a magasabb üzemanyagárak miatt. Anyagköltség címén 601 millió eurót (159,8 milliárd forint), személyi jellegű kiadásként pedig 160 százalékkal többet, 28,2 milliót (7,5 milliárd forint) költöttek 2010-ben. Ez utóbbin belül elsősorban a fizikai dolgozók létszámának növekedése jelentette a pluszkiadást, ugyanis míg az előző év végén a külföldi repülőszemélyzet más csoportcégek alkalmazásában állt, a tárgyévben őket már közvetlenül a társaság alkalmazta a külföldi fióktelepein keresztül. Az átlagos állományi létszám egyébként a 2009-es 221 főről tavaly 865 főre emelkedett.
Ugyan a cég mérleg szerinti eredménye csak 1 millió euró (265,8 millió forint) volt az előző évi 4,4 millió (1,1 milliárd forint) után, a terjeszkedése és a pénzügyi stabilitása akár megfelelő alternatívává is tehetné a pénznyelő Malév helyett.
Székely Sarolta
mfor.hu
