Sokat kellett várni rá, de végül elfogadták a közbeszerzési törvény módosítását. A legtöbb pontban egyetértés volt a felek között, viták csupán néhány kisebb ponton bontakoztak ki, mondta el az mfor.hu kérdésére Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkára egy mai sajtótájékoztatón.
Megszűnnek a nemzeti eljárások
A legfontosabb módosítás, hogy a jövőben csupán két eljárási rendszer fog érvényesülni az eddigi három helyett. A nemzeti eljárások megszűnnek, míg a közösségi és egyszerű procedúra megmarad. Ennek következtében rugalmasabban lehet majd lefolytatni a közbeszerzéseket, a pályázó által benyújtandó különféle igazolások száma is jelentősen csökken. Így egyszerűbb lesz a kiírók és a pályázók eligazodása is a közbeszerzési szabályok között.
A kötelező hirdetmény-ellenőrzés, noha nem szűnt meg - és ezzel a tárca is egyetért -, de az ezer fő alatti településeknél ingyenes lesz a jövőben.
A másik költségcsökkenés a pályázóknál jelentkezik: a jövőben csak azokat a kizáró okokkal kapcsolatos tényeket kell majd igazolnia a pályázónak, amelyeket a kiíró saját maga közhiteles elektronikus nyilvántartásból nem tud ellenőrizni. Annak érdekében, hogy ez a kiíró részéről se járjon többletköltséggel, a törvény előírja, hogy az ilyen adatbázisokhoz a kiírók ingyenesen férjenek hozzá.
Mi változik a kkv-knál?
A kis- és középvállalkozásokat érintő legfontosabb módosítások közt szerepel, hogy azokat a szerződéseket, amelyek esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, a kiíróknak kisebb egységekre kell majd bontani, ami jelentősen növelheti a kkv-k nyerési esélyeit. Mivel az így elnyerhető szerződések értéke csökken, a kisebb vállalkozások is nagyobb eséllyel pályázhatnak és nyerhetnek.
A kisebb értékű beszerzések esetén a törvény lehetővé teszi azt is a kiíróknak, hogy úgy döntsenek: a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartják fenn. Ez azt jelenti, hogy ha a kiíró úgy határoz, akkor a kisebb értékű szerződésekért csak az ilyen árbevétellel rendelkező EU-s vállalkozások szállhatnak versenybe, amelyek így a nagyobbakkal nem, csak egymással versenyezhetnek. Erre építési beruházások és koncessziók esetében egyébként csak akkor lesz a kiírónak lehetősége, ha a szerződés értéke kevesebb mint 2 millió forint.
Amióta létezik közbeszerzés, korrupció is van. Ezt az eljárások nyilvánosságával lehet a leginkább kiküszöbölni, mutatott rá Gadó Gábor. A törvény ennek érdekében lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés szinte minden jelentős mozzanatát közzé tudja tenni az interneten.
Online is kutathatunk
A világhálón a kiírástól a nyertes ajánlaton át a szerződésen keresztül egészen az esetleges jogorvoslati eljárásban hozott döntésig minden információ elérhető lesz azzal, hogy a nyertes ajánlatot - annak terjedelme miatt - az elektronikus eljárás bevezetésének időpontjától kell majd az internetre feltenni.
Kezdetben, vagyis 2009. április 1-től október 1-ig az információk a kiírók honlapjain lesznek megtalálhatóak, majd október 1-től adatbázis jelleggel - közbeszerzési eljárásonként csoportosítva - mind a Közbeszerzések, valamint a honlappal rendelkező kiírók honlapján is.
A törvény fel kíván lépni a kartellek ellen is, ha ugyanis a kiíró kartellt gyanít, köteles azt jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A bírságok ma már milliárdos nagyságrendeket is elérhetnek, miután azok társadalomra veszélyességét is vizsgálják.
Jelentős újítás, hogy a közbeszerzési kiírást csak akkor lehet majd megjelentetni, ha valaki a kiíró részéről annak jogszerűségét aláírásával igazolja. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság azt állapítja meg, hogy a kiírás jogsértő volt és bírságot szab ki, akkor a kiíró mellett a kiírást ellenjegyzőt is megbírságolja.
Kirívó árak
A kirívóan magas és alacsony ár elbírálása kapcsán is hoz újdonságot a joganyag. Ezentúl a kiírónak indokolást kell kérnie a pályázótól, ha az ajánlatban megadott ár kevesebb, vagy kirívóan több, mint ami az adott ágazatban általában szokásos bérekből, valamint a szerződés teljesítéséhez szükséges eszköz-és anyagköltségekből következik. Az adott pályázó nem nyerheti el a szerződést akkor, ha az indoklás alapján látszik, hogy az általa ajánlott ár nem fedezi a szerződés teljesítéséhez szükséges béreket, közterheket.
A törvény - egy európai uniós irányelv átültetéséből következően - a jövőben biztosítani fogja, hogy jogellenes közbeszerzést követően ne történjen szerződéskötés. A közbeszerzési szerződést ezentúl a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéséig nem lehet majd megkötni, ha pedig peres szakaszba kerül az ügy, a kiíró dönthet úgy, hogy egészen a per lezárultáig nem köti meg a szerződést.
Szintén az európai uniós irányelvnek köszönhetően a törvény sajátos közbeszerzési érvénytelenségi okokat vezet be. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában eszerint jogsértést állapít meg, köteles pert indítani.
Jelenleg a kiíró döntésétől függ, hogy papír alapon „közbeszerez”, vagy az eljárás egy részét elektronikusan folytatja le. Ha a kiíró bizonyos eljárás-részleteket elektronikusan folytat le, így például ha a közbeszerzést megindító hirdetményét elektronikusan adja fel, az eljárást rövidebb idő alatt fejezheti be. A közbeszerzéseket azonban most még jellemzően papír alapon bonyolítják az érintettek, amelyek jóval lassabbak és költségesebbek, tette hozzá Gadó Gábor.
2010. január 1-től azonban a nagyobb értékű közbeszerzési eljárások, míg 2010. július 1-től a kisebb értékűek is elektronikusak lesznek, így utóbbi időponttól minden közbeszerzési procedúra és a jogorvoslati ügyek is elektronikusan zajlanak majd. Ennek következtében a minimális ajánlattételi határidő 52 napról 45 napra csökken.
Új típusú per jön
A peres eljárás gyorsítása érdekében a törvény egy teljesen új típusú pert vezet be. Ez az úgynevezett kombinált per, amelyben egyszerre lenne kérhető a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása is. Ez a per tehát a közigazgatási és a polgári perek egyes jellemzőit egyaránt tartalmazza. Csökkeni fog továbbá a közbeszerzési viták elintézésének ideje is.
A minisztérium szeretné, ha ebben a kormányzati ciklusban már nem kerülne sor a közbeszerzési törvény módosítására, mivel a folytonos jogszabályváltozás sérti a jogbiztonságot, emelte ki Gadó Gábor.
Simon Rita
Menedzsment Fórum
