"A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága a Fővárosi Főügyészség kijelölése alapján különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy budapesti székhellyel rendelkező biztosító egyesület vezetője és több társa ellen" - áll a VPOP közleményében, amely következetesen nem nevezi meg az egyesületet. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a közlemény a MÁV ABE-ről szól-e, Sipos Jenő, a VPOP szóvivője annyit mondott: ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja.
Tavaly december közepe óta a VPOP fogadja és vizsgálja ki a pénzmosással kapcsolatos bejelentéseket, január 1-jétől pedig a vámhatóság nyomoz a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményekben és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is. Nagy János, a VPOP országos parancsnoka korábban a sajtónak elmondta: az elmúlt 12 évben egy tucat ügyben indult nyomozás pénzmosás gyanúja miatt, de tudomása szerint egy ügyben sem született elmarasztaló ítélet.
A PSZÁF tájékoztatása szerint a felügyelet főigazgatója a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától (VPOP) kapott hivatalos megkeresés alapján rendelt el rendkívüli, azonnali célvizsgálatot a MÁV Általános Biztosító Egyesületnél. A PSZÁF közleménye szerint a vizsgálat keretében - közbenső intézkedésként - kirendelt felügyeleti biztosok gyakorolják az egyesület elnök-vezérigazgatójának és az intéző bizottság tagjainak a törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit. A felügyeleti biztosok feladata az is, hogy a PSZÁF korábbi határozatában foglaltakat teljesítsék.
A VPOP közleménye szerint a rendelkezésre álló adatok alapján több, különböző úton végrehajtott átutalással közel 1 milliárd forintot vontak ki az ügy gyanúsítottainak közreműködésével a biztosító egyesületből magánszemélyek bankszámláira, majd azzal sajátjukként rendelkeztek. A nyomozó hatóság az érintett magánszemélyek bankszámláinak zárolásáról soron kívül intézkedett. "A jelenleg is folyó eljárási cselekmények mellett eddig 3 fő őrizetbe vételére került sor" - áll a VPOP közleményében.
Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI kérdésére elmondta, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesület - a felügyeleti biztosok irányítása alatt - továbbra is köteles teljesíteni a káresetekből fakadó kötelezettségeit, mint ahogy a tagok is kötelesek fizetni a díjakat. Ugyanakkor hozzátette: az események jelentősen növelték annak esélyét, hogy a problémák az állomány átruházásával rendeződnek a biztosító egyesületnél és nem a tartalék feltöltésével.
A felügyelet múlt pénteken hozott határozatában április 8-ától megtiltotta az egyesületnek, hogy új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseket kössön, egyben arra kötelezte a biztosítót, hogy június végéig készítse elő meglévő kgfb szerződésállománya másik biztosítóra való átruházását.
A PSZÁF ezt azzal indokolta, hogy a MÁV ÁBE az állományra vetítve nem rendelkezik megfelelő mértékű tartalékkal, ami hosszú távon veszélyezteti az intézmény biztonságos működését. A határozat szerint az egyesület a tartalékhiány megszüntetésére nem tudott elfogadható pénzügyi tervet bemutatni. A PSZÁF kezdeményezte a biztosító első számú vezetőjének és vezető biztosításmatematikusának felmentését is.
Az egyesület első reakcióként tagadta, hogy a határozatot átvették volna, amely így szerintük jogilag nem is létezik. Kiss Bálint, a MÁV ÁBE elnök-vezérigazgatója szerint az egyesület nem tartalékhiányos. Az egyesület első embere az MTI-nek szerdán azt mondta, hogy nyolc befektető is megkereste, akik tulajdonrészt vásárolnának egy olyan új cégben, amely átvenné az egyesület állományát. Binder István szerint azonban az állományt a tartalék rendezése előtt nem lehet átruházni, ez vonatkozik arra az esetre is, ha az egyesület akarja új társaságba vinni.
