Európában a szamár mára gyakorlatilag „cirkuszi látványosság” lett, hiszen sem a mezőgazdaságban, sem a közlekedésben nem használják. A lovakkal ellentétben a sport és hobbi célokra nem igazán alkalmas, így egyre kevesebben tartanak szamarakat. Míg a második világháború után még 3 millió példány élt a kontinensen, addig már nagyjából egymillió állat maradt, melyek 40 százalékát Albániában és Bulgáriában tartják.
Ezek a legőrülebb munkák
Hasonló drasztikus állománycsökkenés ment végbe Kínában is, ahol az állami statisztikai hivatal adatai szerint a 20 évvel ezelőtti 11 millióról 6 millióra csökkent a szamarak száma. Ennek hátterében azonban egészen más okok állnak. A szamarakból ugyanis zselatint főznek, amely az egyik legnépszerűbb hagyományos gyógymódnak számító szer alapja. A gyógyászati célra feldolgozott szamarakkal pedig nem tudnak lépést tartani a kínai állattenyésztők.
Az ázsiai ország így egyre komolyabb mértékben exportált szamarakat az elmúlt években, a figyelmük pedig az egyik legnagyobb állománnyal rendelkező kontinens, Afrika felé fordult. A távol-keleti ország kis túlzással minden szamarat megvett, ami több helyen is problémákat okozott, ezért rövid időn belül két ország is betiltotta a négylábúak exportját. Nigerből 2015-ben 27 ezer állatot vittek Kínába, majd csak az idei évben további 80 ezret, így szó szerint megtizedelték az ottani állományt. Hasonló volt a helyzet Burkina Faso esetében, onnan az első félévben 45 ezer szamarat exportáltak. Mindkét esetben csábítónak tűnt az állatok tömeges exportja, hiszen a hazai áraknál magasabb összeget fizettek a kínai vásárlók, ráadásul két nagyon szegény országról van szó, amelyek nem sok devizabevétellel kecsegtető termékkel rendelkeznek.
A szamarak iránti megugró keresletnek azonban számos káros hatása volt. Így többek között gondot okoz, hogy ott az állatokat továbbra is használják a mezőgazdaságban és áruszállításban, a jelentős állománycsökkenést viszont nem tudják ilyen gyorsan – akár gépesítéssel – pótolni. Az exportra kerülő állatokat Afrikában küldik vágóhídra, ez pedig komoly környezeti károkat okoz, hiszen a vér és belsőségek feldolgozása vagy higiénikus megsemmisítése nem megoldott. Az is fejfájást okoz a döntéshozóknak, hogy a szamarak iránti fokozott kereslet más állatok árát is felverte. A korrupcióval súlyosbított helyzetben lévő országokban persze az export betiltása aligha hoz egyik napról a másikra eredményeket, hiszen a korlátlan felvevőpiacnak számító Kína ellátása illegális csatornákon keresztül folytatódik.
Az ország, ahol nem illik hajat szárítani
mfor.hu
