3p

Továbbra sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) - írja az MTI.

A VKF pénteki tárgyalását követően az MTI-nek számoltak be a jelenlegi helyzetről a munkaadói és a szakszervezeti oldal képviselői. Ez alapján továbbra is hatalmas szakadék tátong a két szándék és elvárás között. A munkaadók ugyanis mindössze 3 százalékot emelnének, miközben a bérfelzárkóztatás miatt a munkavállalók bruttó 9 százalékot tartanának szükségesnek. És mindeközben ott lóg a levegőben Lázár János egyik nyári kormányinfóján "elcsepegtetett" információ, miszerint a kormány 5 százalékos emelésben gondolkozik. 

Amellett, hogy egyelőre úgy tűnik meglehetősen távol vannak az álláspontok, külön említésre méltó, hogy a munkaadók 6 éve nem voltak ennyire szűkmarkúak. Az elmúlt években ugyanis rendre 3 százaléknál - ha nem is jelentősen, de - nagyobb mértékben emelték a minimálbéreket, és legutóbb 2010-ben volt ennél kisebb mértékű bérnövelés: 2,8 százalékos. Igaz, a gazdaság akkori és jelenlegi helyzete, így a vállalkozások állapota sem hasonlítható össze. 

A munkaadók szűkmarkűságát a jövő évi szja-csökkentéssel lehet magyarázni. Az MTI tudósítása szerint Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára szerint ugyanis az általuk javasolt 3 százalékos emelés az szja 16-ról 15 százalékra történő csökkentése miatt a keresetek nettó értéke 4,4 százalékkal növekedne. Vagyis lényegében az adócsökkentés adta lehetőséget kihasználva "trükköznek", vagyis igyekeznek minél kisebb mértékűre szorítani a foglalkoztatás költségeinek növekedését. 

Mi lenne 3 százaléknál?
A bruttó minimálbér 105 ezerről 108 150 forintra emelkedne,
a nettó minimálbér 68 775-ről 71 920 forintra.
Mi lenne 9 százaléknál?
A bruttó minimálbér 105 ezerről 114 500 forintra,
a nettó pedig 68 775-ről 76 143 forintra emelkedne.

A 3 százalékos emelés a kormány által várt 1,6 százalékos infláció mellett 3 százalékos reálszintű növekedést jelentene a minimálbérben, ami 2012 óta a legalacsonyabb emelkedés lenne. Ha pedig a 9 százalékos emelés valósulna meg, akkor reálszinten 8,9 százalékkal növekedne a nettó minimálbér értéke. 

Kapcsolódó:
Bajt hoz ránk a nagy béremelés?

A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke nyilatkozott, aki elmondta: a munkáltatói oldal felajánlása elfogadhatatlan, ma Magyarországon az alacsony bérszínvonal miatt bérfelzárkóztatásra van szükség, amihez a kormány segítségére is számítanak.

A bérfelzárkóztatás szükségességét egyébként az adatok is alátámasztják, hiszen ha nominálisan nézzük az euróban számított idei minimálbért, akkor a legfrissebb adatok alapján a negyedik legalacsonyabb a hazai fizetés az uniós tagállamokon belül. Nálunk kevesebbet csak a litván, román és bolgár dolgozók kapnak kisebb összeget. Ráadásul a helyzetet csak fokozza, hogy a magyar minimálbér még sosem ért ennyire keveset, vagyis ennyire hátul még sosem voltunk a rangsorban.

Kapcsolódó anyag:
Nálunk a legmohóbb az állam, ha a minimálbérről van szó

A nagyobb mértékű béremelés mellett szól még az a tény is, hogy a minimálbér összege jóval kevesebb a létminimumétól, és a két érték azonos szintre kerülése mellett egyre többen érvelnek, ami optimálisan csak több éven át tartó nagyobb léptékű emelésekkel lehetne megvalósítható. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!