A VKF pénteki tárgyalását követően az MTI-nek számoltak be a jelenlegi helyzetről a munkaadói és a szakszervezeti oldal képviselői. Ez alapján továbbra is hatalmas szakadék tátong a két szándék és elvárás között. A munkaadók ugyanis mindössze 3 százalékot emelnének, miközben a bérfelzárkóztatás miatt a munkavállalók bruttó 9 százalékot tartanának szükségesnek. És mindeközben ott lóg a levegőben Lázár János egyik nyári kormányinfóján "elcsepegtetett" információ, miszerint a kormány 5 százalékos emelésben gondolkozik.
Amellett, hogy egyelőre úgy tűnik meglehetősen távol vannak az álláspontok, külön említésre méltó, hogy a munkaadók 6 éve nem voltak ennyire szűkmarkúak. Az elmúlt években ugyanis rendre 3 százaléknál - ha nem is jelentősen, de - nagyobb mértékben emelték a minimálbéreket, és legutóbb 2010-ben volt ennél kisebb mértékű bérnövelés: 2,8 százalékos. Igaz, a gazdaság akkori és jelenlegi helyzete, így a vállalkozások állapota sem hasonlítható össze.
A munkaadók szűkmarkűságát a jövő évi szja-csökkentéssel lehet magyarázni. Az MTI tudósítása szerint Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára szerint ugyanis az általuk javasolt 3 százalékos emelés az szja 16-ról 15 százalékra történő csökkentése miatt a keresetek nettó értéke 4,4 százalékkal növekedne. Vagyis lényegében az adócsökkentés adta lehetőséget kihasználva "trükköznek", vagyis igyekeznek minél kisebb mértékűre szorítani a foglalkoztatás költségeinek növekedését.
Mi lenne 3 százaléknál?
A bruttó minimálbér 105 ezerről 108 150 forintra emelkedne,
a nettó minimálbér 68 775-ről 71 920 forintra.Mi lenne 9 százaléknál?
A bruttó minimálbér 105 ezerről 114 500 forintra,
a nettó pedig 68 775-ről 76 143 forintra emelkedne.
A 3 százalékos emelés a kormány által várt 1,6 százalékos infláció mellett 3 százalékos reálszintű növekedést jelentene a minimálbérben, ami 2012 óta a legalacsonyabb emelkedés lenne. Ha pedig a 9 százalékos emelés valósulna meg, akkor reálszinten 8,9 százalékkal növekedne a nettó minimálbér értéke.
Kapcsolódó:
Bajt hoz ránk a nagy béremelés?
A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke nyilatkozott, aki elmondta: a munkáltatói oldal felajánlása elfogadhatatlan, ma Magyarországon az alacsony bérszínvonal miatt bérfelzárkóztatásra van szükség, amihez a kormány segítségére is számítanak.
A bérfelzárkóztatás szükségességét egyébként az adatok is alátámasztják, hiszen ha nominálisan nézzük az euróban számított idei minimálbért, akkor a legfrissebb adatok alapján a negyedik legalacsonyabb a hazai fizetés az uniós tagállamokon belül. Nálunk kevesebbet csak a litván, román és bolgár dolgozók kapnak kisebb összeget. Ráadásul a helyzetet csak fokozza, hogy a magyar minimálbér még sosem ért ennyire keveset, vagyis ennyire hátul még sosem voltunk a rangsorban.
Kapcsolódó anyag:
Nálunk a legmohóbb az állam, ha a minimálbérről van szó
A nagyobb mértékű béremelés mellett szól még az a tény is, hogy a minimálbér összege jóval kevesebb a létminimumétól, és a két érték azonos szintre kerülése mellett egyre többen érvelnek, ami optimálisan csak több éven át tartó nagyobb léptékű emelésekkel lehetne megvalósítható.
Székely Sarolta
mfor.hu
