Nem csak a magyar költségvetési megszorítások érintik hátrányosan a magyar gazdaság kilátásait, az is kedvezőtlen számunkra, ha Nyugat-Európában teszik rendbe költségvetésüket az országok - állapítja meg tanulmányában Krusper Balázs és Pellényi Gábor. Az MNB két szakembere azt próbálta számszerűsíteni, milyen hatással van hazánkra a nyugat-európai állami kiadások visszafogása.
Először mindenki költekezett, most kiigazítás kell
Az alapprobléma az, hogy a 2008-as gazdasági válságra számos európai ország anticiklikus gazdaságpolitikával reagált, hogy tompítsák a gazdasági visszaesést. Ennek viszont az lett a következménye, hogy az euróövezeti országok strukturális költségvetési egyenlege jelentősen romlott az elmúlt két évben.
A 2010 elején elmélyülő görög adósságválság nyomán felerősödtek más európai országok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak - emlékeztetnek a jegybank szakemberei. Éppen ezért a tavalyi év közepétől egyre több tagállam jelentett be kiigazítási terveket.
Ezeknek a fiskális lépéseknek pedig a makrogazdaságra is hatásuk van, és mivel Magyarország fő felvevőpiaca az eurózóna, ezért hazánk számára sem mindegy, milyenek ott a kilátások. A jegybank munkatársai szerint elsősorban az inflációs és növekedési kilátásokra vannak hatással a kormányok megszorításai.
Az MNB elemzői elsőként azt vizsgálták, hogyan reagál az európai gazdaság a fiskális sokkokra, majd ebből vezették le azt, hogy mindez milyen hatással lehet a magyar gazdaságra. A tanulmány szerzői szerint az tekinthető fiskális sokknak, ha az állami kiadások tartósan a GDP egy százalékával változnak.
Miért érint ez minket?
"A megszorítások miatt visszaeső külső kereslet egyrészt csökkenti az exportot, másrészt a kedvezőtlen értékesítési kilátások miatt a vállalatok visszafogják a beruházásokat" - mutat rá a tanulmány az európai megszorítások egyik legjelentősebb hazai hatására. Ugyanakkor az export és a beruházás magas importtartalma miatt a nettó export csak mérsékelten és átmenetileg romlik.
Az alacsonyabb kereslet miatt a vállalatok munkakereslete is visszaesik, ami a bérek és a foglalkoztatás mérséklődéséhez vezet. Az így kieső munkajövedelem csökkenti a fogyasztást, bár ennek mértéke kisebb az export és a beruházás változásánál. A GDP összességében tartósan visszaesik.
A kereslet csökkenése miatti negatív kibocsátási rés és a bérek mérséklődése egyaránt alacsonyabb inflációhoz vezet. Ezen túl a fiskális megszorítások hatására csökken az eurózóna inflációja, ami az importtermékek árazásán keresztül a hazai inflációt is csökkenti.
Szimulációjukban a jegybank elemzői olyan forgatókönyvet vizsgáltak, ahol az eurózónában két egymást követő évben 0,5-0,5 százalékkal csökken (tartósan) az állami kiadások szintje. A megszorítás mértéke nagyságrendjét tekintve hasonló a 2010 nyarán bejelentett nyugat-európai kiigazítási tervekhez.
"A hazai GDP-veszteség mértéke fele lehet az eurózónában tapasztaltnak, a következő két évben mintegy 0,2 százalékponttal fékezhetik a magyar GDP növekedését az európai kiigazítások" - állapítja meg a tanulmány. Mindez nem meglepő: kis, nyitott gazdaságként növekedési lehetőségeink szorosan összefüggnek külkereskedelmi partnereink konjunkturális helyzetével - teszik hozzá a szerzők.
A növekedés visszafogása mellett az európai fiskális kiigazítások csökkenthetik a magyar inflációt is az importárakon keresztül, ez a hatás azonban a GDP-re gyakorolt hatásnál később jelentkezik. Az infláció csökkenésének üteme összességében a 0,1 százalékot sem érheti el, ez is elsősorban a kiigazítást követő második évtől jelentkezhet.
További kockázatok látszanak
Bár az eddigi kiigazítások vélhetően nem rántják újabb recesszióba a magyar gazdaságot, a rövid távú kockázatok negatív irányba mutatnak. Az eurózóna perifériájához tartozó országok adósságválsága nem ért véget: legutóbb Írország jelentette be, hogy nemzetközi szervezetek hiteleire lesz szüksége a költségvetési hiány finanszírozásához - figyelmeztetnek a tanulmány szerzői.
A jegybank szakemberei szerint ha a válság továbbgyűrűzik, akkor más európai országokban további megszorítások várhatók, ami még erőteljesebb visszaesést okozhat a nemzetközi konjunktúrában. "Ennél is súlyosabb következménnyel járhat, hogy ilyen környezetben Magyarország kockázati megítélése is romolhat a nagy adósságállomány és a fiskális politika körüli bizonytalanságok következtében. A növekvő adósságszolgálati terhek pedig közvetlenül is visszavethetik a belföldi keresletet is" - vélik az elemzők.
A hosszabb tavú hatások tekintetében bizonytalanabb a kép. A költségvetési kiigazító lépések emelhetik az euróövezet potenciális növekedését. Ehhez a hiánycsökkentést olyan strukturális reformokkal kell párosítani, amelyek megakadályozzák a deficit újratermelődését, valamint növelik a munkavállalási és beruházási kedvet. Ez Magyarország számára is növekedési többletet jelenthet. Nincs azonban garancia arra, hogy a hiánycsökkenés emeli a potenciális kibocsátást. Egy vállalati jövedelemadókra alapozott kiigazítás például a beruházások visszaeséséhez vezethet, ami tartósan ronthatja a növekedési kilátásokat.
Beke Károly
mfor.hu
