A 2010-ben bevezetett banki különadó alapjául a pénzintézetek 2009-es mérlegfőösszege szolgált és máig ennek alapján állapítják meg a fizetendő közteher mértékét. A törvény értelmében 50 milliárd forint főösszegig 0,15, afölött 0,53 százalék a fizetendő adó, amelyet egyébként egyes tételekkel csökkenteni lehet.
Az Erstével aláírt megállapodás értelmében jövőre nem csak a felső kulcs módosul, 0,31 százalékra, de - bár ez még nincs törvénybe foglalva - az adóalap is változik. Ezek szerint jövőre már a 2014-es mérlegfőösszeget veszik alapul a közteher számításánál. Éppen ezért mi is ezzel számoltunk. Innentől pedig nem nehéz rájönni arra, hogy azok a bankok járnak jól, akik csökkentették aktivitásukat és 2014-es mérlegfőösszegük alacsonyabb, mint a 2009-es volt. Na, de melyek ezek?
Mi a 8 hazai nagybankkal (OTP, K&H, MKB, Erste, CIB, Raiffeisen, UniCredit, Budapest) foglalkoztunk, amelyek a jelenlegi szabályok szerint – nem számolva a leírható elemekkel – 121,2 milliárdot fizetnek be a költségvetésbe. Ennek legnagyobb részét, 28,6 százalékát az OTP, 10-13 százalék között a CIB, az Erste, a Raiffeisen, a K&H és az MKB, míg az UniCredit 7,5, a Budapest pedig 3,8 százalékot fizet egészen az idei év végéig. Természetesen a teljes bankszektorral számolva ezek az arányok alacsonyabbak.
Ahhoz, hogy az új szabályok szerinti kötelezettségeket megtudjuk, ismernünk kell a tavalyi mérlegfőösszegeket. Mivel az MNB még nem adta ki az adatokat tartalmazó tavalyi aranykönyvét, mi az egyes bankok közléseire alapoztunk, amelyek ugyanakkor konszolidált, tehát csoportszintű számokat tartalmaznak, így a végső adatok, ha kismértékben is, de eltérhetnek. Az OTP esetében természetesen az OTP Core (a külföldi bankok nélküli) főösszeggel kalkuláltunk.
2015-tól a felső kulcs 0,53 százalékról 0,31 százalékra csökken, így számításaink szerint a 8 nagybank mintegy 60 milliárd forinttal fog kevesebbet befizetni ilyen jogcímen az államkasszába. Ez egyébként megegyezik a kormányzati közléssel.
A terhek csökkenése azonban egyáltalán nem lesz azonos szintű a 8 nagybank vonatkozásában, hiszen amelyek mérlegfőösszege nőtt, azok kevesebbet kapnak majd a kedvezményből, amelyeké pedig csökkent, azok többet. A legrosszabbul az UniCredit jár hiszen mérlegfőösszege nagyot nőtt tavaly a 2009-es állapothoz képest, így a bankadó az ő esetében mindössze 25 százalékkal mérséklődik az átlagos 50 helyett.
Szintén nem lesz a nyertesek között az OTP, amely amellett, hogy a legnagyobb befizető 36 százalékkal csökkentheti a bankadót. Nem véletlenül nyilatkozta azt Csányi Sándor, hogy „a bankadó csökkentés kapcsán bízik abban, hogy ha a mérlegfőösszeghez kötik, akkor nem a 2014-es szint lesz az. (Ezek szerint az Erstével kötött megállapodás még nem kőbevésett). Ők ugyanis az elmúlt években is aktívak voltak, és növekedtek, míg voltak olyanok, akik az utóbbi években erősen visszafogták a hitelezésüket.”
Szintén a „vesztesek” között van a Budapest Bank, amelynek 41 százalékkal csökkennek a terhei, viszont az immár állami tulajdonban lévő pénzintézet a legkisebb befizető, mérlegfőösszege még az 1000 milliárdot sem éri el.
A többiek már abba a csoportba tartoznak, amelyek nyertesei az új szabályozásnak. A szintén állami tulajdonban lévő MKB például 61 százalékkal kevesebbet fizethet majd be.
A bankadó mértéke egyébként 2017-től tovább csökken majd 0,21 százalékra, a végső cél pedig az, hogy a teher megfeleljen az uniós normáknak. A nagy kérdés ugyanakkor a mértéken túl az, hogy mi képezi majd a adó alapját.
mfor.hu
