Már a külkereskedelemben sem bízhatunk
Az utóbbi években már hozzászokhattunk, hogy elsősorban a külkereskedelem húzza a magyar gazdaságot, hiszen a belső fogyasztás a válság kitörése óta képtelen magára találni, és beruházások sincsenek. Tavaly az egész évet tekintve 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ezen belül a negyedik negyedéves másfél százalékos növekedés kellemes meglepetést okozott, hiszen előzetesen ennél kisebbre számítottak az elemzők. Azóta többen kifejtették, hogy a negyedik negyedéves GDP-adat megtévesztő, mivel a mezőgazdaság egyszeri kimagasló teljesítményének volt köszönhető, és a részletes adatok is ezt támasztották alá.
A keddi első negyedéves adatközlés előtt szokás szerint megpróbáljuk ha nem is megbecsülni, de legalább számba venni a növekedést befolyásoló tényezőket. Több komponenssel kapcsolatban nincsenek részadatok, így például a háztartások teljes fogyasztása, a közösségi fogyasztás és a beruházások alakulása sem jelezhető előre.
A legbiztosabban a külkereskedelem vehető számításba, hiszen havi rendszerességgel közöl adatokat a KSH, mostanra már a márciusi számok is ismertek. Az év első három hónapjában 504,8 milliárd forint volt a külkereskedelmi mérleg többlete. Ez ugyan 8,8 százalékkal magasabb a tavalyi negyedik negyedéves 464 milliárd forintnál, viszont 12,7 százalékkal elmarad a 2011 első negyedévében tapasztalt 578,1 milliárdtól. Euróban ennél is nagyobb volt a visszaesés éves alapon, az 1,7 milliárd eurós többlet 19,3 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyinál.
A külkereskedelem nagyjából a GDP 8 százalékát teszi ki, vagyis a fenti számok ekkora súllyal esnek latba a növekedés számításakor. Az mindenesetre egyértelműen látszik, hogy az év/év alapú növekedést a külkereskedelem visszahúzta az első negyedévben, az előző negyedévhez képest viszont javult a teljesítmény. Ennek alapján minimum meglepő lenne, ha sikerülne megközelítenünk a tavalyi negyedik negyedéves 1,5 százalékos növekedési ütemet.
Fogyasztásban a február hozott negatív meglepetést
Ahogy már említettük, a fogyasztással kapcsolatban meglehetősen kevés a részletes adat, hiszen a lakossági és közösségi fogyasztásról szóló statisztikákat csak a részletes GDP-adatokkal együtt jelenteti meg a KSH. Ezért legfeljebb a kiskereskedelmi forgalom adataiból vonhatunk le valamilyen következtetést, de egyelőre azokból is csak a januári és februári számok állnak rendelkezésre.
Az év első két hónapjában az látszott, hogy mind januárban, mind pedig februárban csökkent a kiskereskedelem volumene az előző hónaphoz képest. Januárban 0,2 százalékos volt a visszaesés, majd ezt februárban még egy fél százalékos csökkenés követte. Utóbbi egyébként tavaly június óta a legrosszabb adat volt hó/hó alapon, vagyis nem beszélhetünk arról, hogy kezdene magára találni a kiskereskedelem.
Az év/év alapon mért kiskereskedelmi forgalom januárban 0,6 százalékos emelkedést mutatott, azonban a februári 1,4 százalékos visszaesés elég rendesen belerondított a képbe. Ennek alapján jó esély van arra, hogy a fogyasztás is negatív irányban befolyásolja az év/év alapon számított GDP-növekedést.
A beruházások első negyedéves alakulásáról semmilyen adat nem áll rendelkezésre, így ezt a GDP-komponenst egyáltalán nem lehet becsülni.
Összességében arra számíthatunk, hogy a tavalyi negyedik negyedév 1,5 százalékos növekedése után az idei első negyedév ennél gyengébb lesz.
Egyre többen várnak recessziót
A kormány még bizakodó az idei növekedést illetően, reményeik szerint ha kis mértékben is, de pozitív marad a magyar gazdaság teljesítménye. A szakemberek többsége azonban már nem osztja ezt az optimizmust, múlt pénteken például az Európai Bizottság változtatta a korábbi 0,5 százalékos növekedési prognózisát 0,3 százalékos visszaesésre a magyar gazdaságot illetően.
Mellettük visszaeséssel számol az OECD is, ők 0,6 százalékos csökkenést várnak a magyar gazdaságtól 2012-ben. A hazai elemzőcégek közül a GKI Gazdaságkutató a legpesszimistább, szerintük 1 százalékos visszaesés is elképzelhető, nem sokkal látja jobbnak a helyzetet a Pénzügykutató sem. Az MNB előrejelzése ugyan elmarad a kormányétól, de a jegybank legalább stagnálásra, vagy minimális növekedésre számít.
Beke Károly
mfor.hu
