Az intézet elemzése szerint az élelmiszerek árnövekedése idén az év egészében nem haladja majd meg a 2009 első három hónapjának áremelkedési szintjét, ami 4,9 százalék volt, szemben a tavalyi 10,2 százalék volt - a csökkenő vásárlóerő miatt - 2009-ben a lényegesen alacsonyabb élelmiszerinfláció várható.
Ezt csak a júliusra tervezett áfa-emelés módosítja. Az élelmiszerek többségének forgalmi adója ugyanis 20-ról 25 százalékra emelkedik, miközben két termékcsoport, a tejtermékek és a pékáru áfája 20 százalékról 18 százalékra csökken. A két termékkör fogyasztási súlyarányával számított átlagos élelmiszer-áfa így 23,5 százalékos lesz a Kopint-Tárki számítása szerint.
A csökkenő forgalmi adójú termékkör pontos meghatározása még nem ismert, de az elemzők szerint ezek forgalma az összes fogyasztói kiadásnak legfeljebb 5 százalékát teszik ki, miközben a többi élelmiszerekre - élvezeti cikkek nélkül - legalább 17 százalék esik. Így a 2 százalékpontos áfa-csökkenésnek a fogyasztóknál jelentkező megtakarítási hatása csak mintegy a tizedét teszi ki az 5 százalékos áfa-emelés okozta többletkiadásnak.
Ha az 5 százalékpontos áfa-emelést a kereskedők teljes egészében érvényesítik, a fogyasztói árak 4,2 százalékkal emelkednek. A korlátos kereslet miatt azonban ennél lényegesen kisebb legfeljebb 2-3 százalékos élelmiszer fogyasztói áremelkedés valószínűsíthető, amit még kissé mérsékel a tejtermékek és a pékáruk áfájának csökkentése is. Az áfa-emelés inflációs hatása tehát az elemzők szerint nem lesz jelentős, mindössze 0,2 százalék.
A 25 százalékos - illetve a tejtermékek és a pékáruk figyelembevétel mintegy 23,5 százalékos - áfa-kulcs uniós összehasonlításban igen magasnak számít. A többi 26 tagország közül csak Dánia és Svédország alkalmaz 25 százalékos áfa-kulcsot az élelmiszerekre, de 20 százalékost is csak Bulgária és Szlovénia, míg például Csehország 5 százalékosat, az Egyesült Királyság és Írország pedig 0 százalékosat, néhány áruféleségtől eltekintve.
