Alapvetően megfelelő a hazai bankok tőkeellátottsága, de a sokkellenálló-képesség növelése érdekében néhány cégnél szükség lehet a tőke megemelésére. Az MNB szakemberei szerint az egyik legnagyobb kockázati tényező a magyar gazdaság vártnál nagyobb visszaesése lehet, azonban számításaik szerint még egy esetleges extrém rossz helyzetben is elegendő lehet a bankmentő csomagban félretett 600 milliárd forint.
Növekvő kockázatok
"A vártnál nagyobbnak tűnő visszaesést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány igyekszik mérsékelni deviza swap ügyletekkel, illetve a bankmentő csomaggal" - vázolta fel a helyzetet Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős csoportjának helyettes vezetője.
A szakember szerint további jelentős kockázatot jelent a likviditási és fizetési kockázatok emelkedése. Ezt szintén igyekeznek csökkenteni a kormánnyal és a nyugat-európai anyabankokkal közösen. "Hazánkban jelentősen kisebb a kockázat, mint más országokban, mivel magas a lakáshitelek esetében az önrész aránya nemzetközi összehasonlításban, illetve nem alakult ki ingatlanbuborék" - tette hozzá Nagy Márton.
Az MNB szakemberei úgy vélik, hogy a fenti kockázatok miatt néhány pénzintézetnek pótlólagos tőke bevonására lehet szüksége. Ez történhet a tavalyi profit visszaforgatásával, a nyugati anyabankok tőkeemelésével, illetve a bankmentő csomagon keresztül.
"Nem szeretnék belemenni abba, hogy ez konkrétan hány bankot érinthet. Elképzelhető ugyanis, hogy a dinamikusabb növekedés érdekében olyan bankok is kapnak majd tőkét, melyek biztonságban vannak" - mondta el Nagy Márton. Az általuk feltételezett legrosszabb lehetőség esetén egyébként a magyar bankrendszer 40-50 százaléka szorulhatna pótlólagos tőkére.
A legrosszabb forgatókönyv...
Ennek bekövetkezte azonban elég valószínűtlen. A legrosszabb forgatókönyvben az MNB ugyanis a korábban várt 3,5 százalékos recessziónál 7 százalékkal nagyobb, azaz 10,5 százalékos gazdasági visszaeséssel és további 15 százalékos forintgyengüléssel számolt.
"Ha ez bekövetkezne, akkor a magyar bankrendszernek összesen 0,7-0,9 milliárd eurónyi tőkére lenne szüksége. A 600 milliárd forintos bankmentő csomag ezt tudná fedezni" - vázolta fel az MNB szakembere.
A jegybank számításai szerint a magyar bankrendszer profitja idén a tavalyi 350 milliárd forintról 100-200 milliárdra eshet vissza, de arra kicsi az esély, hogy veszteséges legyen. "Részben az utóbbi évek kiugró növekedésének köszönhető, hogy a magyar bankok tőkeellátottsága stabil" - magyarázta az MNB szakértője.
"A törvényben előírt minimális tőkemegfelelési mutató 8 százalék, a magyar bankrendszer esetében ez jelenleg 11 százalék. Ha a jelenlegi hivatalos forgatókönyvvel, azaz 3,5 százalékos gazdasági visszaeséssel számolunk, akkor véleményünk szerint nem menne 10 százalék alá ez az arány" – vélekedik Nagy Márton.
Tovább eshet a hitelezés
A pénzügyi stabilitásról szóló jelentésben szerepel az is, hogy az MNB szakemberei szerint idén és jövőre tovább csökken majd a hitelezés üteme. "A lakossági hitelek területén stagnálást várunk, míg a vállalati hitelezésben a hitelállomány csökkenését is elképzelhetőnek tartjuk" - mondta el Nagy Márton.
A jegybank szakemberei arról is beszéltek, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt a devizalikviditás a piacon. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az MNB csökkentette a tartalékolási kötelezettséget, másrészt az Államadosság Kezelő Központ (ÁKK) is megjelent devizával a piacon az IMF-hitelnek köszönhetően. Nagy Márton szerint éppen ezért most a meglévő hitelek fizetésének kockázatára helyeződött a hangsúly.
"Adataink szerint a legtöbb ember 150-160 közötti frankárfolyamnál vett fel devizahitelt. Ha a mostani 200 forintos árfolyamot nézzük, akkor 25-30 százalékos volt a magyar deviza gyengülése. Ez a törlesztőrészletekben is hasonló mértékben jelent meg" - ismertette a szakember. Emellett a bankok a felárak egy részét is áthárították az ügyfelekre, ami további emelkedést hozott a törlesztőrészletekben. A jegybank információi szerint 100-150 bázisponttal emelkedhettek a külföldi finanszírozási költségek hazánk negatív megítélésének köszönhetően.
Nagy Márton szerint a nem fizető ügyfelek aránya 2009 végére 13-14 százalékra emelkedhet a lakossági szegmensben, a vállalatoknál pedig 5-6 százalék lehet ez az arány. Ez nem azonos a nem teljesítő hitelek arányával, mivel ott portfóliókban számolnak, nem pedig az ügyfelek arányában.
Az OTP már készül
Az már régóta tudott, hogy az OTP is tőkeemelést tervez, mégpedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásával. Eddig arról szóltak a hírek, hogy a magyar bank 200 millió euró körüli alárendelt tulajdonosi tőkét kaphat. Kedden azonban az OTP ukrán leányvállalatának vezérigazgatója már arról beszélt, hogy ennél is nagyobb lehet a tőkeemelés mértéke.
Kedd délután a magyar bank szűkszavúan kommentálta a megjelent híreket: "Folynak tárgyalások az EBRD-vel, a megbeszélések központi eleme egy 200 millió eurós alárendelt kölcsöntőke nyújtása az OTP Banknak."
Nagy Márton az mfor.hu kérdésére nem kívánta kommentálni az OTP tervezett tőkeemelésének mértékét, de szerinte minden magyar bankban történő tőkeemelés pozitívnak tekinthető.
Az S&P szerint nem ilyen rózsás a kép
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő a hét elején az MNB stabilitási jelentésével egyidőben újabb hazai bankokat minősített le. A cég szakemberei szerint - ahogy arra az MNB is felhívta a figyelmet - a magyar gazdaság vártnál nagyobb visszaesése jelentős hatással lesz a bankokra, ezért döntött a leminősítés mellett.
A világ legnagyobb hitelminősítője a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (Takarékbank) hosszú futamú osztályzata a spekulatív sávon belül az eddigi "BB plusz"-ról "BB"-re módosul, negatív kilátással. A rövid távú "B" besorolást a cég megerősítette. A bank új hosszú távú besorolása két fokozattal marad el a befektetői sáv alsó szélét jelentő "BBB mínusz"-tól.
A Takarékbank leminősítéséhez fűzött hétfői elemzésében az S&P megerősítette a múlt heti szuverén osztályzatrontás alkalmával már ismertetett előrejelzését, amely szerint a magyar GDP idén hat százalékkal csökken.
Az S&P úgy véli: a gyorsan romló magyarországi gazdasági környezet miatt "nagyon valószínű", hogy a Takarékbank és a takarékszövetkezeti szféra eszközminősége és jövedelmezőségi mutatói is "jelentősen" romlanak. A hitelminősítő emellett aggályosnak tartja az abból eredő megnövekedett kockázatot, hogy a Takarékbank kinnlevőségeinek csaknem 55 százaléka devizaalapú, amelyet fedezettel nem bíró vállalati és fogyasztói ügyfélkörnek helyeztek ki.
Beke Károly
