Az elemzői várakozásoknak megfelelően stagnált az infláció novemberben, ami két dolgot jelenthet: vagy további kamatemelésekre kényszerül az MNB, vagy pedig megemelik az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról. Egyelőre ugyanis távolinak tűnik a hőn áhított árstabilitás elérése.
Az élelmiszerárak okoznak fejtörést
2010. novemberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,3 százalék volt, 2009. novemberhez viszonyítva az árak 4,2 százalékkal növekedtek - közölte a KSH. Az első tizenegy hónapban átlagosan 4,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Egy hónap alatt – 2010. októberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal emelkedtek. Növekedett az étolaj (4,2 százalék), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (3,9 százalék), a száraztészta (3,7 százalék), a liszt (2,6 százalék), a péksütemények (2,3 százalék), a tej (2 százalék), a sajt (1,7 százalék), a párizsi, kolbász (1,6 százalék) és a kenyér (1,4 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 0,5%-kal drágultak a ruházkodási cikkek, míg az egyéb cikkek esetében átlaggal megegyező volt az árnövekedés. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 0,4 százalékkal nőtt. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek körében kismértékű áremelkedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások ára ugyanakkor átlagosan 0,2-0,2 százalékkal csökkent egy hónap alatt.
Egy év alatt, 2009. novemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt az idényáras élelmiszerek (32,7 százalék), a liszt (19,4 százalék), az étolaj (17,4 százalék), a sajt (15,2 százalék) és a tej (7,4 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,9 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 19 százalékkal nőtt, a távfűtésé 4,5 százalékkal csökkent.
Szintén átlag felett, 5,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 14 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,7 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk árváltozása csak kismértékben haladta meg az átlagot (4,6 százalék), míg a szolgáltatások esetében átlag alatti áremelkedés (2,9 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbi csoporton belül a távolsági utazás 12,1, a szemétszállítás 5,4, a helyi tömegközlekedés 5 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,7 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Jöhet az újabb kamatemelés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa már a november végi kamatemelés indoklásakor is azt emelte ki, hogy az inflációs kilátások indokolták a monetáris szigorítást. (mfor.hu szerk: Az MNB az alapkamat megállapítása során mindig a 12 hónapon túli inflációs előrejelzéseket veszi alapul.) Az inflációt az idei év végére 4,9 százalékra várják szemben az augusztusi előrejelzésben szereplő 4,7 százalékkal. 2011-re a korábbi 3,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedés után most 4 százalékos drágulást várnak, míg 2012-ben 3,5 százalék lehet az infláció.
"A Monetáris Tanács döntését alapvetően az emelkedő inflációs kockázatok határozták meg. Most úgy látjuk, hogy a pénzromlás üteme tartósan a 3 százalékos cél felett lehet, ilyen helyzetben pedig a nemzeti banknak nincs más választása" - mondta a meglepő kamatemelés után a jegybankelnök.
Simor András az előrejelzés hátteréről elmondta, hogy annak ellenére lett magasabb az inflációs prognózis, hogy az augusztusinál erősebb forintárfolyammal és alacsonyabb olajárral számoltak a kalkulációban. Az emelést az indokolta, hogy az élelmiszerárak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, és a kormány által bevezetett ágazati különadók is inflációs hatással járnak. Utóbbi hatással kapcsolatban kiemelte: az mintegy 0,3 százalékkal emeli az éves inflációt a jegybank számításai szerint. Ráadásul a jegybank még a megemelt előrejelzéshez képest is felfelé mutató kockázatokat lát az inflációban.
Szintén a fogyasztói árak emelkedésének irányába hat, hogy zárul a kibocsátási rés, azaz a következő években a magyar gazdaság növekedése magasabb lehet a potenciális 2,5 százalékosnál. A korábbinál erőteljesebb növekedési előrejelzést Simor a kedvező külső konjunktúrával, valamint a várhatóan beinduló belső fogyasztással indokolta.
"Előrejelzésünk szerint nem lenne indokolt további kamatemelés, azonban a jelek szerint az MNB kitart a kamatemelési ciklus mellett. Véleményünk szerint a jegybank három hónapos időtávon 5,75 százalékra, hat hónapon belül pedig 6 százalékra emeli a kamatot a jelenlegi 5,5 százalékról" - írta a pénteki adat kapcsán elemzésében Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.
A kormány átvágja a gordiuszi csomót?
Az elmúlt hetekben a gazdasági sajtóban arról lehetett olvasni, hogy a kormány az inflációs cél emelésével oldaná meg a jegybank által felvetett problémát. A tervek szerint a jelenlegi 3 százalékról 3,5, vagy akár 4 százalékra is emelkedhetne a nemzeti bank célja, az MNB szerint azonban a 3 százalékos cél segíti elő leginkább a gazdasági növekedést.
Az inflációs célról hivatalosan a Monetáris Tanács dönthet, a jelenlegi tagokat vélhetően nehéz lenne meggyőzni a cél emeléséről, azonban a hétből négy döntéshozó mandátuma lejár jövő márciusban. A kormány pedig már benyújtotta azt a törvénytervezetet, melynek értelmében mind a négy új tagot az Országgyűlés jelölhetné. Ha pedig a kormány saját embereit ültetné a székekbe, akkor máris keresztül lehetne vinni az inflációs cél módosítását.
"Nem tudom, mennyi ennek a hírnek a valóságalapja, de remélem, hogy nulla. Már önmagában egy ilyen hír is erősíti az inflációs várakozásokat, melyek emelik az inflációt" - mondta Simor november végén a pletykákkal kapcsolatban. Hozzátette: a nemzeti bank szerint a cél megemelése mellett semmilyen közgazdasági érv nem szól, a lépés kedvezőtlenül érintené a háztartásokat, a vállalatokat és az államot is. A cél felülvizsgálata egyébként jövő nyáron lesz esedékes - mondta újságírói kérdésre Simor.
Beke Károly
mfor.hu
