Sokakat meglepett november végén a Monetáris Tanács azzal, hogy két év után újra emelt a kamaton, Simor András jegybankelnök szerint azonban nem volt más választásuk. A szakember elsősorban a friss inflációs várakozásokkal indokolta a döntést, szerinte ha a pénzromlás üteme tartósan a 3 százalékos cél felett alakul, akkor a nemzeti bank nem tehet mást, mint kamatot emel.
Az azóta eltelt egy hónapban sokminden történt: december elején romlott hazánk megítélése, mivel a Moody's nemzetközi hitelminősítő két fokozattal visszavágta besorolásunkat. A hónap második felében azonban óvatos javulás volt megfigyelhető a hangulatban, a forint is fokozatosan visszakapaszkodott. Ráadásul a novemberi inflációs adat sem okozott döbbenetes meglepetést a piacnak: októberhez hasonlóan 4,2 százalékos volt az áremelkedési ütem.
Az elmúlt hetekben Simor többször is utalt arra, hogy a novemberi lépés nem egyszeri kamatemelés volt, hanem valószínűleg szigorítási ciklus indult a monetáris politikában. A jegybank első embere azonban hozzátette, hogy az emelések üteme nem lesz meredek.
A fenti szavak függvényében a piac teljesen megosztott volt a hétfői kamatdöntést megelőzően, nagyjából fele-fele arányban voltak azok, akik újabb 25 bázispontos emelést vártak és azok, akik a kamat tartására voksoltak és csak januárban számítottak emelésre.
"A múltkori döntést követően a jegybank ugyan jelezte, hogy nem egyszeri emelésről, hanem szigorítási ciklusról van szó, véleményünk szerint azonban az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében indokolható lett volna az alapkamat szinten tartása" - mondta a döntés után Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Az országkockázati felárak az elmúlt időszakban kisebb mérséklődést mutattak, a hosszabb lejáratú állampapír hozamok korrigáltak, az ÁKK sikeres DKJ és állampapír aukciókat tartott a hónap során, és a forint is jelentőset erősödött az euróval szemben - emlékeztet a szakember. "Mivel az inflációs kilátások véleményünk szerint egyelőre nem igényelnek hirtelen, erőteljes szigorítást, a novemberi inflációs számok nem tanúskodtak további kellemetlen meglepetésről, a pénzügyi kockázatok enyhülése miatt összességében maradhatott volna az 5.5 százalékos irányadó ráta. Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés" - teszi hozzá Bebesy.
A forint egyébként gyengüléssel reagált a döntésre: délután már csak egy hajszálra volt a 275-ös euróárfolyam, mely majdnem egy százalékkal haladta meg a pénteki szintet.
A hétfői döntés hátteréről 3 órakor sajtótájékoztatót tart Simor András, az eseményről az mfor.hu is beszámol.
mfor.hu
