3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Magyarország tavaly 55 ponttal a 46. helyen, idén 54 ponttal a 47. helyen áll a Transparency International (TI) korrupciós érzékelési indexén, az ország korrupciós megítélése stagnál - mondta Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Az üzletemberek és szakértők véleményét tükröző index 0 és 100 pont közé esik, a magasabb pontszám kisebb korrupciót jelent, a 177 ország átlaga 43 pont volt az idei vizsgálatban.

Továbbra is az észak-európai országok a legkevésbé korruptak: Dánia és Új-Zéland vezet 91 ponttal, Finnország és Svédország 89 pontot ért el, Norvégia és Szingapúr 86 ponttal következnek a listán. A lista alsó - legkorruptabb - végén Szomália és Észak-Korea helyezkedik el 8-8 ponttal. A Magyarországot is magába foglaló régiót Észtország vezeti 64 ponttal, majd Lengyelország következik 58 ponttal, az előbbi 4, az utóbbi 2 pontot javított tavaly óta.

Az ügyvezető igazgató kiemelte: Magyarországon a kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük. A fékek és az ellensúlyok rendszerének szinte teljes felszámolása önmagában nagy korrupciós kockázatot jelent - tette hozzá.

Véleménye szerint a jogalkotás a közérdek helyett sokszor a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Ahol nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, ott a jogszabályok átírásával tovább gyengítették az ellenőrző szervek hatalmát, jogszabályi akadályokat gördítettek a civilkontroll útjába vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoztak helyzetbe.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok korábban sem korlátok nélküli nyilvánossága 2013-ban - az információszabadságról szóló törvény módosításának köszönhetően - tovább szűkült. Magyarország tehát ebből a szempontból nem előre-, hanem visszalépett - tette hozzá.

Martin József Péter kitért arra is, hogy a magyar társadalom kezd belefásulni a korrupcióba. Az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlel. Az indok: nem bíznak a hatóságokban, vagy attól félnek, hogy bajba kerülnek.

Kérdésre válaszolva Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója elmondta, hogy a Horváth András volt adóhatósági alkalmazott, valamint a NAV kölcsönös feljelentésében a Transparency Internationalnak kevés lehetősége van arra, hogy az előbbi mellé álljon, de a védelmét felvállalja a szervezet. Amúgy pedig bíznak abban, hogy az ügyészség korrekten kivizsgálja az ügyet.

Az MTI kérdése - hogy az országok politikusai miként szoktak reagálni az indexre - Martin József Péter azt válaszolta, hogy a lista pozitív és negatív vége magáért beszél, így azt nem igen kell kommentálni, a középmezőnyben pedig mindenki a saját szája íze szerint magyarázza azt.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!