Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója az MTI-nek elmondta: ezek a jogilag utalványnak számító fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem is engedélykötelesek. Ezzel együtt a szakember kiemelte: a törvény egyértelműen kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.
Elmondta: ha a Sopron környékén már "bevezetett" soproni kékfrankot, illetve a tervezett rábaközi tallért górcső alá veszi a hatóság, akkor elmondható róluk, hogy területileg korlátozottan használhatóak fel, és elég szűk vállalkozói körben fogadják el őket. Jogi értelemben zárt körben használnak egy pénzhelyettesítőt akkor, ha földrajzi értelemben vagy a termékkört tekintve korlátozottan lehet felhasználni - fűzte hozzá.
A soproni és a rábaközi fizetőeszköz kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet Egyesület a két fizetőeszközt csak Sopronra és környékére, illetve a Rábaköz térségére kívánja bevezetni, céljuk szerint a helyi pénzforgalom felgyorsítására, illetve a tőke helyben tartására szeretnék elterjeszteni őket.
Bartha Lajos elmondta: a két illetékes főhatóság; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az MNB is vizsgálta a soproni kékfrank kibocsátásának körülményeit, és arra jutottak, hogy csupán területileg korlátozottan használhatóak fel, így nem kötötték engedélyhez a forgalomba hozatalt. Ahogy más pénzhelyettesítők, így például a Sodexo-utalvány is, amely a meleg étkeztetésben szerepel pénzhelyettesítőként, a kékfrank vagy a tallér is bizonyos céllal, zárt körben kerül forgalomba. Bartha Lajos aláhúzta: "nem állítom, hogy egyáltalán nincs hatása a helyi gazdaságra, de néhány közgazdasági kérdés is ott van a háttérben".
Az MNB igazgatója kifejtette: ha valaki egymillió forintot akar egymillió soproni kékfrankra átváltani, ez csak akkor lehetséges, ha előbb belép a HA-MI Szövetkezetbe és legalább egy 100 euró értékű részjeggyel rendelkezik. Ezt követően kerülhet sor a kékfrank kiváltására. A Ha-Mi Szövetkezet bizományba helyezte a kékfrankot a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél, tehát a kékfrankot ennek a hitelintézetnek a kijelölt fiókjainál lehet igényelni. A forint ellenérték a Ha-Mi szövetkezet takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlájára kerül befizetésre, tehát a kamatnyereség nem a kékfrankot kiváltónál jelenik meg - mutatott rá.
Ha egy vállalkozó elfogadja a kékfrankot fizetőeszközként, akkor a kékfrank-összeg forintra történő visszaváltásánál szintén költsége keletkezik. Ez a kezelési költség a Ha-Mi kondíciós listája szerint 2 százalék plusz áfa forintban számítva a frank összegéhez mérten - fűzte hozzá.
Rámutatott arra a korlátra is, hogy az állam nem fogadja el a kékfrankban történő adó, illeték vagy járulékfizetést, így akinek kékfrankban képződik a bevétele, az kénytelen a fent említett veszteség mellett forintra váltani, ha szeretné az állammal szemben fennálló kötelezettségeit teljesíteni.
Mindezek alapján a kékfrank valós forgalma csak jóval korlátozottabb, mint amilyennek első hallásra tűnik.
Bartha Lajos ugyanakkor rámutatott: ennek a fizetőeszköznek is meg kell felelnie bizonyos biztonsági előírásoknak, mint ahogy a forint bankjegyeknek is. A forint biztonságos felhasználásáért, mint a hivatalos magyar fizetőeszköz biztonságáért a Magyar Nemzeti Bank vállalja a felelősséget.
Bartha Lajos kiemelte: mivel ez az utalvány a korábbi utalványokkal (például az étkezési jeggyel) szemben többször is felhasználható fizetésre, ezért az egyéb utalványokhoz képest fokozottan kell a Ha-Mi Szövetkezetnek, mint kibocsátónak garantálnia a soproni kékfrank hamisítás elleni védelmét. A soproni kékfrank körülbelül egy éve van forgalomban, felhasználása területileg Sopron környékére korlátozódik - fűzte hozzá a jegybank igazgatója.
MTI
