A tavaly kezdődött recesszió után csak lassan állnak majd talpra exportpiacaink, így a magyar gazdaságban sem várható jelentős visszapattanás 2010-ben. A nemzetközi gazdasági környezetben csak kismértékű javulást várnak az Ecostat szakemberei.
A gazdaság már padlót fogott
A gazdasági növekedést tekintve talán már túl lehetünk a mélyponton: a negyedik negyedévre 4 százalékos éves szintű visszaeséssel számolnak az Ecostat elemzői, részben a bázishatások miatt lehet ilyen jelentős a javulás az előző negyedévi 7,1 százalékos mínusz után. Az idei év egészét tekintve így 6,3 százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság az Ecostat szerint, ami kicsit kedvezőbb lenne a kormány 6,7 százalékos prognózisánál.
Emellett a cég szakemberei 10 százalék feletti belföldi keresletcsökkenéssel számolnak idén, hasonló méretű zsugorodásra 1991 óta nem volt példa.
A 2009. évi mélypont jelentős életszínvonal-csökkenéssel járt, növelte a jövedelem-differenciáltságot. A belső keresletnek a külső keresletcsökkenésnél nagyobb mértékű visszaesése jelentős reáláldozatokkal járt, de az ország finanszírozhatósága nem került veszélybe.
110 ezer munkahely mínuszban
A lanyhuló kereslet 2009-ben várhatóan mintegy 2,8 százalékkal visszaveti a foglalkoztatottságot, 10 százalék fölé emeli a munkanélküliségi rátát, ami jelentősen visszafogja a kereset-kiáramlást. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme várhatóan mintegy 4 százalékkal csökken 2009-ben, és 2010-ben sem számítunk növekedésre - olvasható az Ecostat előrejelzésében.
A munkanélküliség idén őszre 10,3 százalékra emelkedett, továbbra is jellemző, hogy az elbocsátottak nem hagyják el a munkapiacot, hanem aktívan állást keresnek.
Az intézményi statisztikából jól látható az alkalmazotti létszám eltérő alakulása a verseny- és közszférában. Míg a versenyszférában az év eleje óta folyamatos, igaz lassuló létszám-alkalmazkodás figyelhető meg, addig az állami szektorban az „Út a munkához” program keretében foglalkoztatottaknak köszönhetően jelentős létszám-növekedés tapasztalható.
"Számításaink szerint 2009-ben a külső és belső kereslet szűkülése önmagában jelentős, 170 ezres foglalkoztatás-csökkenést eredményezne, amit enyhítenek a munkahelyek megőrzését szolgáló kormányzati intézkedések és a közmunka-programok. Ezek következtében éves átlagban a foglalkoztatottak számának 110 ezres csökkenésére, éves szinten 10,2 százalék körüli munkanélküliségi rátára számítunk" - olvasható az Ecostat anyagában.
A 2010-es munkaerő-piaci folyamatokban a munkaerő-piaci kereslet tartós visszaesésére, a foglalkoztatottak számának mérséklődő ütemű, de további csökkenésére, 11,2 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak a cég szakemberei.
Jövőre végre nőhetnek a nettó bérek
A bérdinamika alakulását 2010-ben a korábbi években megszokottnál nagyobb bizonytalanság jellemzi. A versenyszférában a bérindexek lassulását eredményezheti a személyi-jövedelemadó szabályozás változása, a csökkenő infláció és a munkakínálat növekedése. "Összességében 3,7 százalék körüli bruttó átlagkereset növekedésre számítunk a versenyszférában" - fejtik ki az elemzők.
A közszférában a bérbefagyasztás és a 13. havi illetmény megszüntetése miatti bércsökkenést enyhíti az érdekképviseletekkel kötött megállapodás, amely szerint havi bruttó 340 ezer forint illetményhatárig januárban és márciusban bruttó 49 ezer forint keresetkiegészítést kapnak a közszféra dolgozói. Így összességében a közszféra átlagkeresetének csupán kismértékű csökkenésére számítunk, a keresetek alakulását jelentősen befolyásolja az összetétel-hatás. A nemzetgazdaság egészében éves átlagban körülbelül 2,6 százalékkal emelkednek a bruttó keresetek. Az adótörvény-változások hatására a nettó keresetek jelentősen, nemzetgazdasági szinten közel 7 százalékkal nőhetnek, így a reálkeresetek 2010-ben 3,8 százalékos infláció mellett, mintegy 3 százalékkal emelkedhetnek.
Hajszálnyival futhat túl a hiány
Az utóbbi három hónapban a költségvetési hiánnyal kapcsolatban a fő számok már nem változtak, de a kockázatok sem tűntek el. A bevételi oldalról a társasági adó veszélyezteti a leginkább a 3,9 százalékos hiányt. A kiadási oldalon a legnagyobb kockázatot az rejti magában, ha kiderül, hogy a költségvetési intézmények jelentős év végi kiadáscsökkentő intézkedései csupán fizetési kötelezettségeik elhalasztását jelentette.
A 2010. évi költségvetés főösszegei nominálisan ugyan az ideihez hasonló összegeket tartalmaznak, reálértéken azonban mindez 600 milliárd forintos kiigazítást takar. Ez legnagyobb részt az állami beruházások visszafogását jelenti, de hozzájárul a közszféra fizetéseinek befagyasztása, a támogatások jelentős szűkítése is. Az idei évhez hasonlósan jövőre is a társasági adó jelenti a legnagyobb kockázatot a bevételi oldalon, különösen akkor, ha az év közepére várt fellendülés később következik be. A kiadási oldalon komoly feszültséget jelent az állami intézményrendszer, valamint az egyes ellátórendszerek működési költségeinek visszafogása.
Más a helyzet a nagy állami vállalatok adósságaival. Ezek esetében politikai kérdés, hogy egy összegben konszolidálja-e őket a kormány, szerződéseik szerint a jövőre esedékes törlesztő részletek nem veszélyeztetik a hiánycélt.
"A 2010. évi folyamatok egy stagnálás közeli keresleti viszonyok mellett tervezhetők, a költségvetési törvényben megfogalmazott adó- és kiadási szerkezet mellett a 4 százalék körüli hiány tarthatónak tűnik" - vélik az Ecostat szakemberei. Egészen konkrétan 4,2 százalékos hiánnyal számolnak, ami minimálisan túllőné a 3,8 százalékos célt. Mindez azért érdekes, mert az utóbbi hetekben több közgazdász is a jövő évi költségvetés kockázataira figyelmeztetett, az MNB szerint is csak szigorú kontroll mellett lesznek tarthatók a számok.
2010-ben már 4 százalék alatti inflációval számolnak az Ecostat szakértői, az utóbbi hónapokban elsősorban a belföldi kereslet erőteljes csökkenésének köszönhetően mérséklődött a pénzromlás üteme. "2010-ben a gazdaságpolitikának arra kell törekednie, hogy a fiskális és monetáris politikai eszköztár segítségével erősítse a hazánkkal szembeni nemzetközi bizalmat, csökkentve így az ország-kockázatot, és az azzal járó kamatprémiumot" - vélik az elemzők.
Menedzsment Fórum
