Gyakorlatilag a nyár óta igyekeztek formába önteni Trump adóreformját, ám az unos-untalan mellékvágányra siklott. Nem elég, hogy a demokraták élesen elutasították, de arra is volt precedens, hogy az adótörvény kedvezményezettjei, a leggazdagabb amerikaiak felszólaltak ellene. Ráadásul több pontban a republikánus képviselők és szenátorok is kifogásolták a tervezetet. Emiatt számos elemében módosították az eredeti tervekhez képest a javaslatot. Mindezek ellenére még az utolsó pillanatban is adódtak problémák a törvénnyel.
Kedden ugyanis az amerikai alsóház hiába szavazta meg az adóreformot, azonban a szenátus apróbb szabálytalanságokat talált a szövegben, így a módosítások után újra szavazni kell róla. A mintegy 500 oldalas törvényjavaslatnak három pontja ellentétes volt a szenátus szabályaival. Mivel abban a formában csak 60 százalékos többséggel lehetett volna elfogadni a javaslatot, és a republikánusoknak nincs ekkora fölényük a felsőházban. A módosítás után végül (a közép-európai időzónát tekintve) a hajnali órákban ezen a grémiumon is átment a javaslat: az amerikai szenátus 51-48 arányban megszavazta a Donald Trump elnök kormánya által beterjesztett adóreformot. A száztagú szenátusban minden republikánus párti igennel és minden demokrata párti nemmel szavazott.
A szavazást a szenátus galériáján tartózkodó látogatók hangos tiltakozással megzavarták. Mike Pence alelnöknek többször arra kellett kérnie a terembiztosokat, hogy állítsák helyre a rendet. Közben a Capitolium előtt a rendőrség nagy létszámban volt jelen, mert arra számítottak, hogy az utcán is heves tüntetések lesznek.
Ugyan formaság, de Donald Trump csak azt követően írhatja alá a törvényt, hogy a képviselőház ismét megszavazza a tervezetet. Erre valószínűleg szerdán sor kerül. Azt ugyanakkor bejelentették, hogy ha a képviselőház szerdán elfogadja a tervezetet, akkor az elnök azonnal alá is írja.
Mint arról korábban beszámoltunk a törvény legfontosabb célja az volt, hogy a világszerte egyre alacsonyabb társasági adókat követve az amerikai cégek is hasonló teher alá kerüljenek, illetve kimondottan az átlagos adóéknél kisebbet akartak elfogadtatni. A társasági nyereségadó kulcsát 35 százalékról 21 százalékra vágják, amely jövő év január 1-jétől lép életbe. A hétvégén közzétett tervezetet pozitívan fogadta a piac, hiszen az első, szenátusi verzióban csak 2019-től vezették volna be az adócsökkentést. Az adókulcs a tervezett 20 százalék helyett végül 21 százalék lett, amely így is alacsonyabb a globális átlagnál.
A tengerentúli vállalatok versenyképességének megtartása mellett ezt persze az is motiválta, hogy nagyon sok multinacionális óriás – mint az Apple, a Google, a Facebook, az Amazon, a Coca-Cola vagy éppen a McDonald’s – összességében ezer milliárdos nagyságrendű nyereséget hagy külföldi leányvállalatainál a magas adókulcsok miatt. Hogy ezeket az összegeket hazavigyék a vállalatok, a törvényben kedvezőbb adókulccsal lehetőséget biztosítanak. Azonban az amerikai vállalatok profitjának repatriálása is drágább lesz végül, mint azt korábban kommunikálták. A likvid eszközökre 15,5 százalékos egyszeri adót, míg az illikvid eszközökre, így ingatlanra és gépekre, 8 százalékot vetnek ki. Az EY adószakértője szerint a cégek mindent el fognak követni annak érdekében, hogy az alacsonyabb besorolású kategóriába nyomják át likvid eszközeiket.
A Trump-adminisztráció által javasolt adóreform az amerikai adórendszer első átfogó reformja három évtized óta. A szakértők véleménye megoszlik a hatásokról. A nagyvállaltok többségére várhatóan pozitívan hat, ez pedig tovább emelheti a tőzsdei cégek árfolyamát, mivel növelheti az S&P 500 aggregált EPS várakozását. A kisebb cégekre a hatása viszont koránt sem ennyire egyértelmű. Azt is felróják az adóreformnak, hogy a szegényebbek és a középosztály alig fog valamit érezni a változásokból, az alsóbb keresetűeknél éves szinten egy-két ezer dollárral fog több maradni. Pedig a náluk hagyott többlet növekvő fogyasztásuk révén újabb lökést adhatna a gazdaságnak. Ezzel szemben a leggazdagabbak hiába kapnak nagyobb kedvezményt, az így megspórolt pénz jó eséllyel csak részben kerül vissza a gazdaság vérkeringésébe. Egyelőre az is felmérhetetlen, hogy az adókiengedés miatt keletkező óriási költségvetési hiányt miből pótolják. Az ugyanis az előzetes hatástanulmányokból kiderült, irreális az a republikánus érvelés, hogy az adórendszer átalakításának köszönhetően felgyorsuló amerikai növekedésből befolyó extra adóbevételek pótolják a deficitet.
mfor.hu
