A rövidített jegyzőkönyv szerint több döntéshozó is kiemelte, hogy a jelenlegi kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését. A monetáris tanács megítélése szerint az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.
A jegyzőkönyvben rögzítették: a monetáris tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére, az ország külső piacainak elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.
A szeptemberi inflációs adat alapján a fogyasztói árak továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatnak. Az inflációt csökkentő egyedi hatások mellett a középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a visszafogott külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése.
A tanács szerint a hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. A konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás fokozatosan gyengül, és az infláció az előrejelzési horizont második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket.
A monetáris tanács megítélése szerint az aktuális kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látja indokoltnak annak megváltoztatását. Több tanácstag hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban alkalmazott előretekintő iránymutatást követően a hitelesség szempontjából az alapkamat tartása összhangban van a piaci várakozásokkal és illeszkedik a korábbi kommunikációhoz. Néhány tanácstag úgy vélte, hogy bár némileg erősödtek a lefelé mutató kockázatok, a monetáris politikai irányultság megváltoztatása nem indokolt, az alapkamat jelenlegi szintje hozzájárul az inflációs cél teljesítéséhez.
Több tanácstag kiemelte, hogy véleményük szerint nem indokolt a tartósan laza monetáris politikai irányultság és a jelenlegi alapkamat módosítása, mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet.
A jegyzőkönyvben kiemelik: a nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezőtlenül alakult az elmúlt hónapban, ami főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusokkal és a kedvezőtlen konjunkturális kilátásokkal magyarázható. A hazai kockázati mutatók többsége nem változott érdemben, Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, így előretekintve a reálgazdaság dezinflációs hatása mérséklődik. A tanács egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett az infláció középtávon a céllal összhangban alakulhat.
MTI
