Az indítvány értelmében négy év alatt kellene megvalósítani a reformot, ami nem jelentené az egész EU-t átfogó, nagyhatalmú központi felügyeleti szerv létrehozását, de azt igen, hogy a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan összehangolnák a munkát, valamint létrehoznának egy olyan testületet, amely figyelemmel kísérné a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat.
Jelenleg nem létezik egységes európai pénügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről. A tavaly ősszel kirobbant hitelválság azonban megmutatta, hogy az eddigi mechanizmusokkal nem lehet eléggé hatékonyan őrködni a piaci fegyelem betartásán, a pénzügyi intézmények egészséges működésén. A bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük azonban nem.
Magyarország még tavaly tavasszal elsőként vetette fel, hogy a pénzügyi felügyeletek tevékenységében célszerű lenne új, egységes EU-szabályozást alkotni. Több EU-ország kezdetben idegenkedett a gondolattól, őszre azonban a válság megváltoztatta a közhangulatot, így kapott megbízást a szakértőcsoport, amelynek vezetője, Jacques de Larosiere korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke volt.
A most előterjesztett jelentést hamarosan csúcsszinten is megvitatják az uniós vezetők. A szakértőcsoport legfontosabb újító elgondolása az, hogy alakítsanak új intézményt: ez lenne az Európai Rendszerbeli Kockázatok Tanácsa (European Systemic Risk Council, ESRC), amely az Európai Központi Bank (EKB) alárendeltségében működnék, és amely a piaci szereplők működési zavarai közül azokra irányítaná a figyelmet, amelyek nem egyedi jelenségnek, hanem éppen a szisztémából fakadnak - amelyekre tehát valamiképpen reagálni kell, ha nem akarják, hogy "a példa ragadós legyen".
Hogy az Európai Központi Bankra rátestálják ezt az újabb feladatkört, módosítani kell a hatályos uniós alapszerződést. Ehhez mind a 27 tagállam egyetértésére van szükség.
Jean-Claude Trichet EKB-elnök erősen lobbizott azért, hogy az általa irányított intézmény megkapja ezt a funkciót. Fáradozásait azonban csak részben koronázta siker, mert az EKB-nak a kockázati tanács működtetését illetően osztoznia kellene majd a felelősségben az Európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, amely a tagállamok államkincstári tisztségviselőiből áll. Főként Trichet hazája, Franciaország tartotta fontosnak megakadályozni azt, hogy túlságosan nagy hatalmat kapjon az Európai Központi Bank. Az Európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottság bevonása azzal a jótékony hatással is járhat, hogy így az európai szintű bankfelügyelet "csápjai" kinyúlhatnak az euróövezeten önszántából kívül maradó Nagy-Britanniára is, amelynek bankszektora a legnagyobb az unióban.
"A központi bankok olyan európai rendszeréről beszélek, amelyben a Bank of Englandnak is van - mégpedig nagyon fontos - helye", mondta Larosiere. Szerinte az elképzelés nem gyengíti, hanem éppenséggel a középpontba helyezi a londoni Cityt.