Vízkeleti Sándor, az alapkezelő vezérigazgatója az elemzésben kifejti: "a lakossági megtakarítások nettó pozíciója látványosan növekedett 2010-ben", miután csökkentek a háztartások pénzügyi kötelezettségei, valamint szembesültek azzal, hogy akinek nincs megtakarítása, sokkal nehezebben tud átvészelni egy ilyen időszakot. A vezérigazgató a kötelezettségállomány csökkenésének okai közötti kiemelte, hogy jóval nehezebb hitelhez jutni, mint a válság előtt, illetve a lakosság nettó törlesztővé vált.
Az elemzés szerint a részvényárfolyamok 2009. év elején bekövetkezett esését követően a lakosság 100 milliárd forintos nagyságrendben vásárolt hazai tőzsdei cégek papírjaiból. Az idén - a bankok forrásgyűjtési kényszerének csökkenéséből fakadó kamatesés, illetve a részvényárfolyamok növekedésének lassulása miatt - a lakosság érdeklődése a befektetési alapok felé fordult. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) statisztikái szerint 2009 közepe óta 950 milliárd forinttal nőtt a lakossági befektetési jegyek állománya.
Miközben a banki kamatok 5-6 százalék körüli szintre estek vissza, "a kötvények, részvények és a vegyes összetételű befektetési alapok esetében akár kétszámjegyű is lehet az éves hozam" - tette hozzá Vízkeleti Sándor. Az elmúlt 1,5-2 évben a pénzpiaci és a tőkevédelmet nyújtó befektetési alapokba áramlottak döntően a megtakarítások - értékeli a Pioneer Investments.
Az alapkezelő azt várja, hogy 2011-ben tovább növekszik a megtakarítások jelentősége, ugyanis az alacsonyabb szja kulcsnak köszönhető többletjövedelem egy részét félre fogják tenni az emberek. A magánnyugdíjpénztárak visszaszorulása miatt nagyobb szerepet kaphatnak a befektetési alapok is.
MTI
