Az elnök az MKIK brüsszeli képviseletén tartott előadást "a kis- és középvállalkozói szektor kihívásairól a válságos időszakban". Ezzel kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a nemzetközi gazdasági válságra korábban kellett volna reagálni, Magyarország késve hozta meg lépéseit.
Utalt arra, hogy a válság miatt a bankok hitelezési hajlandósága visszaesett, miközben például a vállalkozásokat segítő Széchenyi-kártya iránti igény 30 százalékkal nőtt. A mikrohitelek kihelyezése megtorpant, ráadásul a piac is összeszűkült - sorolta a vállalkozások problémáit.
Parragh László úgy ítélte meg, hogy az uniós pénzek felhasználása kapcsán a programokban végrehajtott változtatások is késésben vannak. A cégek emiatt sok esetben nem mernek beruházni. Elkerülhetetlen, hogy az ország változtasson a folyamatokon - hangoztatta. Hozzátette, hogy erre hozták létre a Reformszövetséget is.
Ha apró lépésekkel toldozgatjuk a "haza lyukas bocskorát", nem kell csodálkozni azon, hogy nincs elég eredménye - fogalmazott az elnök a nyilatkozatban. A Reformszövetséget novemberben hozták létre az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint az MTA volt vezetői és jelenlegi elnöke. A szövetség február végén mutatta be programját, amely a középtávú gazdaságpolitikára, a reálszféra versenyképességének javítására, az adó- és járulékrendszer átalakítására tartalmaz javaslatokat.
Parragh László egyetértett a kormánynak azzal a törekvésével, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, és át kell alakítani a gazdaság körüli struktúrákat. Hozzátette azonban, hogy határozottabb, nagyobb mértékű átalakításokat képzelnek el a kormánynál. Világos prioritások kellenének, és azok mentén kellene a támogatásokat biztosítani - emelte ki az MKIK elnöke.
Parragh László előzőleg Brüsszelben előadást tartott a Kárpát-medence fejlesztéséről az Európai Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián is. Ezen kitért az MKIK nemzetközi kapcsolatrendszerére, illetve a szomszédos államok szervezeteivel folytatott együttműködésére. Kiemelte, hogy szomszédos országokban vegyes kamarai rendszereket építenek, amely - fogalmazása szerint - ernyőként védi a magyar vállalkozásokat.
