Az OECD legfrissebb jelentése azt vizsgálta, hogy Magyarország lépései mennyire felelnek a korrupcióellenes egyezménynek. A jelentés kiemeli, hogy hazánknak mindössze egyetlen sikeres büntetőeljárási ügye volt a témában, amikor is 26 személy bűnösségét állapították meg pénzügyi vesztegetés kérdésében. 1998 óta pedig, mikor is az ország csatlakozott az OECD korrupcióellenes egyezményéhez, egyetlen céget sem ítéltek el külföldi vesztegetés miatt.
A dokumentum szerint Magyarországon a jogi személyeket érintő helyzet meglehetősen problémás, hiszen a kiskapuk miatt ők is könnyen mentesülhetnek a felelősség alól. Az OECD munkatársai megjegyezték azt is, hogy az elkobzási lépéseket nem alkalmazza hazánk következetesen az egyes külföldi vesztegetési ügyekben. A szakemberek szükségesnek tartják a proaktív lépéseket, az információgyűjtéssel kapcsolatos források növelését a nyomozati szakaszban. Ugyanakkor üdvözlik a pénzmosás elleni rendszer folyamatos javítására tett törekvéseket.
Nem teljesített ajánlások
Fontosnak tartották, hogy az egyes szankciók hatékonyságát javítsa az ország azokkal a vállalkozásokkal kapcsolatban, melyeket elítélték vesztegetés ügyében, ám a mostani jelentés szerint ez nem teljesült. A szakemberek úgy találták, hogy hazánk nem tett lépéseket azoknak a munkavállalóknak a fokozottabb védelme érdekében sem, akik bejelentést tesznek gyanús cselekményekkel kapcsolatban, vagy vesztegetés ügyében. Ugyanakkor megfelelő intézkedések sem születtek, melyek a munkavállalókat, alkalmazottakat, az üggyel kapcsolatban álló személyeket bejelentési kötelezettséggel illetné.
A jelentésben olvasható néhány olyan javaslat is, melyet Magyarországnak meg kellene tennie. Először is módosítani kellene a törvényt, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a jogi személyeket érő külföldi megvesztegetés esetén. Biztosítani kell a törvény életbe lépését akkor, ha a cég ügynökön vagy közvetítőn keresztül próbál vesztegetni. Az OECD szerint proaktív vizsgálatra van szükség ezekben az ügyekben, és nagyobb figyelmet kell fordítani ezekre a bűntényekre. Az ügyészek, bírák témában történő továbbképzését is javasolják hazánknak, illetve szerintük két évre kellene kiterjeszteni a nyomozási határidőt. Emellett olyan szisztematikus mechanizmusokat kellene bevezetni, melyek lehetővé teszik, hogy a vesztegetéssel kapcsolatba kerülő cégeket, a megvesztegetett köztisztviselőket automatikusan kizárják a közbeszerzésekből.
mfor.hu
