A bank első negyedéves eredményeit (amelyek egyébként a várakozásokat meghaladó számokat hoztak) bemutató sajtótájékoztatón Bencsik László kitért arra, hogy a bank ügyfelei esetében mennyivel csökkent átlagosan az elszámolásnak és a forintosításnak köszönhetően a devizahitelesek törlesztőrészlete.
Az OTP számításai szerint a Kúria döntése alapján az elszámolás miatt 71 milliárdnyi követelést írtak le svájci frankos jelzáloghitelesek esetében. Mivel az élő állomány 409 milliárdot tett ki, így ez a csökkenés 17,3 százalékra rúg egy tipikus svájci frank alapú jelzáloghiteles esetében. Emellett, figyelmeztetett Bencsik: nem szabad elfelejteni, hogy a svájci frank forintosítása 256,47 forinton történt, miközben jelenleg az árfolyam 295 forint környékén áll. Ez újabb 13,2 százalékos csökkenés ahhoz képest, mintha nem lett volna forintosítás.
Emellett a csökkenő kamatok miatt a bank ezen a hitelállományon elért kamatbevétele 25,4 százalékkal csökkent, mely alapján a törlesztőrészlet 12,4 százalékkal mérséklődött.
A fenti három szám pedig 37,1 százalékot jelent (nem összeadni kell a számokat, hanem szorozni a változások mértékét), vagyis ennyivel kevesebb egy átlagos svájci frank alapú jelzálogadós törlesztő-részlete a forintosításnak és az elszámolásnak köszönhetően az OTP-nél.
Tehát a mostani törlesztőrészleteket visszaszámolva 59 százalékkal kellene többet fizetni.
Más kérdés, mutatott rá Bencsik, hogy az árfolyamgátosok ezt nem érzékelik, hiszen ők a belépést követően 180 forintos frankon kiszámított törlesztőrészletet fizettek (a devizaadósok 50 százaléka élt ezzel a lehetőséggel). De erre a lehetőségre csak 5 éven keresztül lett volna lehetőség, amelyből 2-3 év már lement, így ezek az adósok elszámolás és forintosítás nélkül néhány éven belül jelentős törlesztőrészlet emelkedést realizáltak volna. Ráadásul a gyűjtőszámlán összegyűlt adósságot is el kellett volna kezdeniük törleszteni. Vagyis bár az árfolyamgátosok jelentős része nem érzékel törlesztőrészlet-csökkenést, de az összes tartozásuk nekik is csökkent.
Újságírói kérdésre Bencsik elmondta, hogy
a 340 ezerből 517 darab olyan devizaadós van a OTP-nél, akinek nőtt a törlesztőrészlete az elszámolás, forintosítás után.
Ők javarészt jenhitelesek voltak, és nekik is azért nő a törlesztőrészletük, mert a törvény szerint 1 százalékos minimális árfolyamrést kell alkalmazni. Bencsik szerint azonban ezek az ügyfelek a jengyengülésével korábban nagyon jól jártak. A bank tömeges törlesztőrészlet-növekedésről nem tud.
mfor.hu